Nem féltek, féltetek a babaprojcettől? Mi most kezdenénk és félek .

Első gyereknél párom vetette fel a témát háromhónap ismeretség után (másfélhónap után össze is költöztünk),én akkor pánikoltam,h egy gyerek,nekem,stb.... mikor pozi lett a teszt,folyamatosan sírtam,nem tudtam,h az örömtől,vagy a félelemtől!Aztán pár nap alatt el is múlt,és boldog voltam.

Mostmár itt a tesó a pocimban,rá fél évet kellett várni!És nagyon várjuk,semmi félelem nincs már bennem!Na jó,talán annyi,h az első császár után rendben legyen minden... :D

Mi 3. babát terveztük. Együttlétünk első napján egy hajszálon múlt, hogy nem táncoltam vissza. Csak nem mertem a férjemnek mondani, csak mikor már terhes lettem. És milyen jó,hogy megtettük! Most itt van a drágám, 1,5 hónapos, és már el sem tudnám nélküle képzelni az életem.

:-)

" van bennem egy kis félelem, hogy sikerülni fog-e, rendben lesz-e minden."

Ne aggódj,inkább gondolj arra,hogy életed legszebb dolga fog történni Veled..,egy új élet fogfejlődni a szived alatt!=)