Van itt más is aki átmeneti szegénység alatt bevállalt egy babát?

A szomszédod elég bunkó hiszen semmi köze hozzá, ti meg szimplán felelőtlenek vagytok.

Azért mert putriban is felnőnek gyerekek azért én nem vállalok be, csak ha anyagilag is minden adott.

Tudod, én az átlaghoz képest talán jobb körülmények között élek, mindekttőnknek garancia, hogy mindig lesz jó munkánk, de egynél több gyereket nem vállunk be. Én nem a semmire akarom elindítani az életbe, hogy istentelen hitelekkel tudjon csak előremenni vagy akár 18 évesen árufeltöltőként végezze. Ahhoz, hogy legalább egy lakást tegyek alá és legyen pénz a továbbtanulására, negyon meg kell nézni a dolgokat. A mai világgazdasági helyzteben, amit most csinosan manipulálnak a koronavírussal és ki tudja még mi van a tarsolyban nem gondolom, hogy potenciális áldozatokat kellene a világrahozni. Alapjáraton egyetértek az ország családpolitikájával és le a kalappal a támogatások előtt,de én abba is belegondolok, amit fentebb felvázoltam. Ha ezek jók is, nem lehet ezer százalékra venni, hogy soha nem változhatnak meg.

A két gyereked között nem lesz nagy korkülönbség, amit a nagy nem használ, marad a kicsinek :(. Igazából nem értem, miért kell pénz a gyerekszületéshez? Mi bútort semmit nem vettünk, velünk aludt, táészert nem vettünk, az egyedüli a pelenka (de ha mosit veszel,akkor ezt is kibekkeled) és a ruha. Valamint amiből igenis a minőségit-és igen,a drágát -kell venni, az a gyerekülés. Ennyi.

A szomszédasszonyod egy igazi barom bunkó. Aki ilyet mond, annak a fejletlen agyában nem jutott hely az érzelmi intelligenciának. Küldd el a sunyiba és én a helyedben egy szót nem szólnék hozzá többet.

Kívánom, hogy jól menjen minden, jöjjetek egyenesbe mihamarabb!

Az a helyzet hogy minden egy pillanat alatt változhat

Leéghet a ház, össze törhet az autó, megszünhet az állás, bárkivel történhet baleset.

Magánbölcsiben dolgoztam, járt hozzánk egy kislány aki elég jó körülmények közt élt. Úgy érezték hogy stabil az anyagi helyzetük, vettek fel hitelt, bevállalták még egy babát. Nem sokra rá az apuka elesett biciklivel, meg kellett műteni a kezét. A műtét során megsérült egy ideg, nem tudja rendesen használni a kezét. Elvesztette a munkáját, az anyuka ment vissza terhesen dolgozni. A kislányt is kivették a bölcsiből, mert nem volt rá keret.

Persze nem azt mondom hogy mindenki vállaljon csak úgy gyereket, de sajnos ha mindenki arra várna hogy meg legyen a tökéletes helyzet, a többségnek sosem lenne gyereke.

A fontos hogy legyen egy rendezett lakóhelyetek, alap szükségleteitek meg legyenek, babának is meglegyen minden ami fontos (drága rezgős, zenélő hinta, pihenőszék, méregdrága kiságy nélkül van élet). Azt bele kell kalkulálni hogy a tápszer sem olcsó ha kell, illetve gyógyszerek, ilyesmi. Ha ezek nagyjából bele kalkulálhatóak akkor talán nagy gond nem lesz.

Itt azért nem mindegy, hogy te már terhes vagy. Mert nyilván ha már így alakult, megoldjatok, nincs mit tenni. Nyilván direkt nem alakítanám így a dolgokat, ahogy te sem.

DE! Ahogy te is írtad, volt már ilyen az életedben és 18-20 év nagyon hosszú idő. Valószínű lesz is. Nincs olyan ember, aki mindig ugyanolyan jól tud élni. Apám szakmája pl olyan, hogy szó-szerint milliókat keres havonta. Mégis volt az életében egy betegség ami miatt nem tudott dolgozni és több mint egy évre bevétel nélkül maradt. Most mondhatjátok, hogy ennyiből lehet felre tenni. Ja csak ő pont akkor vette meg a házát mielőtt kiderült a betegség. Szoval ő is jó nagy kakiba került. A lényeg, hogy bármire is vállalod épp a gyereket, az nem marad úgy. Vannak hullám hegyek és völgyek. Mindig. A szüleim minket nagyon jó anyagi helyzetre vállaltak. Aztán elváltak. A Bokros-csomag olyan durván betett anyámnak, hogy szó-szerint volt olyan hogy döntenie kellett a boltban, hogy tejet vagy kenyeret vegyen-e. Aztán pár év múlva meg már Horvátországban nyaraltunk. Ez ilyen. Fel a fejjel. Kilábaltok ebből is. Ha valakinek van szakmája meg szorgalma, megoldja.