34 évesen tényleg el vagyok késve a gyerekvállalással?

Ebben minden nézőpont kérdése. Minden embernek mások a körülményei, a lehetőségei, az életútja. Szerintem, a mai világban egyáltalán nincs ez így későn nálad.

Van ismerősöm, aki 40-41 évesen szüli az elsőt. Mert, akkorra lett olyan párja, vagy sajnos, akkorra jött csak össze.

Én most, ha minden jól megy, 32 évesen fogok szülni. Kicsit már későinek érzem, de csak a saját magam helyzetéből. Már előbb akartam, de majdnem két év volt, mire megfogant...

Akkor vagy elkésve vele, ha te azt érzed. Én 37 leszek mire megszületik a lányom és egyáltalán nem érzem, hogy bármi miatt késő lenne vagy lemaradtam volna valamiről. 33 voltam mikor találkoztam a férjemmel. 2 évet a meddőségi kezelésekbe kellett beletenni.

Barátnőmmel egyszerre várjuk a babánkat. Ő a másodikat, 35 évesen. 23 évesen szülte az elsőt... És már nincs együtt a férjével, illetve most amikor beszélgettünk mondta, hogy anno annyira nem volt felkészülve mentálisan, nem tudott tudatos lenni a gyereknevelésben, csak sodródott. Most örül, mert sokkal többet, látott tapasztalt és emiatt teljesen másképp tudja csinálni.

De senkinek nincs joga beleszólni vagy leszólni a másik életét, amíg nem ment végig ugyanazon az úton. Így az "én nem szülnék x felett"nek annyi létjogosultsága van, mint az "én nem vennék tanulnék ezt vagy azt vagy nem űznék ilyen sportot"... szubjektív. Élni és élni hagyni!

Nem vagy elkésve.

Van aki hiába áll neki huszonévesen mégis csak harminc felett jön a baba.

Én is 31 évesen találtam meg a párom, ebben a hónapban 34 leszek, szóval hacsak nem tesztelek gyorsan addig egy pozitívat akkor bizony elmondhatom , hogy én is 34 évesen még gyermekvállalás előtt fogok állni.

33 és fél voltam egészen pontosan amikor elkezdtünk próbálkozni, addigra értünk meg az elhatározásra.

Siettetni egy ilyen döntést nem szabad, és onnantól kezdve az élet dönti el.

Hát sajnos vagy nem sajnos, de nagyon sokan vagyunk már ezzel így, hogy későn vállalunk gyermeket és erről nem feltétlen mi tehetünk.

Hiába mondják, hogy 30 előtt szüljél, hogy ha úgy adódik, hogy tönkremegy az ígéretes kapcsolatos és ennyi.

Könnyen évekre egyedül maradhat az ember, hacsak nem kezd el kétségbeesetten férfira vadászni.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy rögtön szembejön vele a férfi...direkt nem írom, hogy a nagy ő mert ilyen szerintem nem is létezik.

Bizony 6 évig én sem találtam rá senkire, pedig nem voltam otthonülős, és mégsem...

egyszerűen nem hozott a sors a közelembe olyan férfit, aki kicsit is érdekelt volna.

És hát igen, hiába én is sajnos úgy érzem sokszor, hogy itt vagyok maholnap 34 éves és be kell látni , már nem leszek fiatal anyuka, de mégis azt kell, hogy mondjam , hogy egyszerűen nem csinálnám vissza, hiszen most mit tehettem volna ha nem jött senki...

ha előbb ismerem meg a mostani párom akkor sem valószínű , hogy lett volna belőle valami, mert nekem ennyi idő kellett ahhoz, hogy készen álljak egy új kapcsolatra és kész..ez van.

Úgyhogy drukkolok kedves kérdező hajrá hajrá.

Szerintem támogasd meg a szervezeted egy kis vitaminnal.

Én személy szerint a femibion o -át szedtem 3 hónapig, most egy olcsóbb jutavites folsavas vitamint szedek.

Párom Folandrolt iszik, mivel dohányzik ezért gondoltam megtámogatjuk az ő szervezetét is.

Mi ennyit teszünk, illetve hát elnézést de nem stresszelünk rá az együttlétekre.

Az ovu környékén 2 -3 naponta együtt vagyunk egyébként meg annyiszor ahányszor kezdvün van.

Ha fáradtak vagyunk és nincs ovu épp én nem eröltetem.

Ha jönnie kell , akkor úgyis jönni fog én azt gondolom.

Azért nem mondom, mégis csalódott vagyok kicsit minden hónapban , hogy már megint nem jött össze,dehát kövezzetek meg, ez van.

Szerintem sokan vagyunk ezzel így itt.

Szóval drukkolok és majd írd meg a fejleményeket..;)