Mivel győznél meg egy nőt, hogy akarjon gyereket? Mi a jó benne?

De, tökéletesen értem a kérdést. De gyereket nagyon nem jó ötlet győzködésre vállalni.

Kérdező, inkább te nem érted a gyermekvállalàs mibenlétét. Hidd el mind értettük a kérdésed!

Egyet értek a kérdezővel.

Nagyjából szerintem értem, hogy hogyan próbálsz gondolkodni ebben a témában, viszont továbbra is elég nagy hülyeség. Már csak azért is, mert van az álombaba, meg van az is, aki az első évét végigordítja. Ennek a kétféle gyereknek az anyja csípőből mást fog mondani. Az a nő is, akinek jutott mindkettőből. Az is, akinek meg a két véglet között van a babája. Nehéz, baromi nehéz, még nyugodt babával is, de nem fizikálisan, hanem lelkileg, és mentálisan is megterhelő. Viszont megéri. Nem logika alapján, hanem azért, mert szereted. Az pedig egy érzés, ugyanúgy, mint a gyermek utáni vágy. Amíg az nincs, addig viszont nyűg és szenvedés és egy ártatlan lélek tönkretétele. Ezt fel kellene fogni ahelyett, hogy érvekkel belekényszeríteni magát egy olyan dologba, amire még kvára nem áll készen. Majd készen lesz, ha vágyik rá. Addig viszont a legnagyobb hülyeség a győzködés.

Fodrász tanulóként olyan üzletben dolgoztam ahova legfőképp idősek jártak. Ugye ők szeretnek beszélgetni és főleg azok beszéltek a legtöbbet, akiknek nincs gyerekük. Mindegyikük magányos, megkeseredett, szomorú volt. És igen azok is akiknek még él a párjuk, vannak barátaik vagy eljárnak utazni, van kutyájuk, macskájuk, csillámpónijuk, sok pénzük menő kocsi, menő ház, néhánynak több is, és még folytathatnám. De mind amiket meséltek és amennyire féltékenyek voltak arra akinek gyereke, unokája van szinte megszakad az ember szíve. Sokuk mind elcserélné azt a sok lóvét csak hogy 1 gyereke legyen. Itt most azokra gondolok legfőképp akik maguk döntöttek a gyerektelenség mellett. Nem azt mondom, hogy azért hogy legyen aki gondoz öregkorodra. Nem. Hanem a magány miatt. Ez hülyeség, hogy le kell mondani a karrierről, szabadságról mert nem kell. Igenis lehetséges a kettő együtt, minden szervezés, szorgalom, akarat kérdése. Aki szerint nem lehet, az csak kifogásokat keres. De az is tény, hogy bizony vannak emberek (férfiak és nők, nem csak a Nők!) akik nem valók szülőnek soha. És igen, ez egy érzés, megérzed hogy most jött el az ideje, de ha soha nem érzed az sem baj, tényleg nem KELL gyereket vállalni, de akkor fogadd el érvnek azt is, hogy más viszont érzi, tudja mikor jött el az ideje. És ez a 16 óra komfortszopi már más tészta, ott inkább anyukával van a baj, a szoptatásban teljesedik ki, így érzi hogy legalább valakinek fontos és valamit le tud tenni az asztalra.

Hááát... ha úgy alakul, akkor valószínűleg alkalmas lesz számodra szervdonornak... más nem jut eszembe. :(