Nem gondoljátok, hogy rohamosan nő az indokolatlan császárok száma? Miért fogadják el ezt a nők olyan könnyen?

odáig olvastam el a kérdésed elsőre, hogy "Rengeteget beszélgettem anyukám, nagymamám korú nőkkelk" amikor ők szültek, közel sem volt olyan kockázatmentes egy császár, mint most, rengeteget fejlődött az orvostudomány.

Aztán elkezdtem olvasni a kommenteket és a válaszokat, de végülis teljesen mindegy, ki mit ír.

A szülésről senki másnak nem lenne joga dönteni, mint a szülő nőnek (persze abban az esetben, ha eü oldalról minden OK a terhességgel). Ha én császárral akarok szülni, szülhessek császárral, ha természetesen akarom megszülni a faros babát próbálhassam meg, ha oxi, eda nélkül akarok vajúdni, vajúdhassak úgy. Ez mindenkinek a legbensőbb magánügye, ami (ha nem veszélyezteti a babát) csak rá és a férjére, orvosára tartozik.

SENKINEK nincs joga beleszólni!!!!

Soha nem értettem, hogy miért akkora dicsőség hüvelyi úton szülni. Mintha ezzel egy anya felsőbbrendűvé válni attól, aki esetleg császárral szül.

Mindenkinek a magánügye, hogyan kívánja világra hozni a gyermekét. Aki hüvelyi úton akarja, hát akkor szüljön természetesen. De akinél esetleg gondok vannak, azt császározzák.

Bár megnézném az arcodat, hogyan viselnéd, ha mondjuk két napig vajúdnál.Szerintem akkor már te könyörögnél a császárért.

Lehet, hogy neked örömet okoz az, hogy mások döntésein csámcsogsz, de nem leszel ettől fontosabb ember. MAximum csak szánalmas.

Miért hiszik azt a szánalmas típusú pasik, hogy megítélhetik, jóváhagyhatják egy nő viszonyát, döntéseit a saját születésével kapcsolatban?

Annyira röhejes.

Nem olvastam végig 40 választ, így bocs, ha már írta valaki.

Én egyet tudok: mivel nem vagyok orvos, nincs más választásom, mint bízni az orvosomban. Én biztos nem mernék ragaszkodni a természetes szüléshez (pedig nagyon ezt szeretném!), ha azt mondaná, hogy császár kell, mert gond lehet. Nem tudom megítélni, igaza van-e vagy sem, tehát el kell hinnem, hogy igen. Egy terhesség végén szerintem senki nem mer kockáztatni, inkább elfogadja a császárt, csak ne legyen baj.