Nem gondoljátok, hogy rohamosan nő az indokolatlan császárok száma? Miért fogadják el ezt a nők olyan könnyen?

Ezzel a nőnek a joga dologgal az a problémám, hogy picit el vagyunk altatva. Elvben jogom van otthon is szülni, ha én ezt ítélem meg bizronságosnak, csak a valóságban stinte lehetetlen elintézni.

És amikor a halott babát kell megszülnöm, akkor biza nem kapják ki, el vagy te a szülőszobán 3 napig is. Mert ez nekem később jobb lesz. Hmm, akkor a kényelmi császármetszés után, nem lesz rossz szegény anyukának? Azért a császármetszés sokkal jobban fizet, lássuk be.

Szó nincs arról, hogy itt mindenki a szülő nő jogai és érdekei előtt hajbókol...

# 29 válaszadó vagyok, és a hozzászólásom óta születettek fényében azért kiegészíteném a leírtakat. Tehát persze, lehet fogni arra, hogy az orvosok tartanak a perektől és emiatt nem vállalják a kockázatot, DE most őszintén:

Ha ott fekszik valaki a szülőágyon, és az orvosa mondjuk részletesen tájékoztatja, hogy adott szituációban van mondjuk 5% esélye, hogy a gyerek születési sérülést szenved, 1% esélye, hogy meghal, fél %, hogy mindketten ottmaradtok császár hiányában, akkor érintettként ki vállalná be ezt a kockázatot? Mert én őszintén szólva nem szerettem volna egy statisztikai adat lenni az orvostudomány történetében... Amikor a saját gyerekem életéről és a saját életemről van szó, akkor őszintén szólva magasról teszek a WHO ajánlására, csak az érdekel, hogy a lehető legnagyobb biztonsággal megússzuk. És ha ehhez császár kell, akkor az kell.

" Nálunk az első gyerekre kétszer volt rátekeredve a köldökzsinór. Akkor derült ki, amikor már megszületett, hogy ezért volt nehéz kinyomni."

Az én esetemben nem egyszerűen arról volt szó, hogy rá volt tekeredve a zsinór, hanem fenn is tartotta őt, nem illeszkedett be a szülőcsatornába, miközben én már teljesen ki voltam tágulva, tolófájásaim voltak. Ettől neki leesett a szívhangja, mekoniumos magzatvízből emelték ki, plusz az én vérnyomásom 200 volt úgy, hogy infúzióban kaptam a vérnyomáscsökkentőt és a nyelvem alá puffoltak 5 percenként. Ha nem veszik ki, simán kaphattam volna agyvérzést. Azért itt erősen indokolt volt a császár.... nekem a dokim végig magyarázta, hogy mit miért csinál és minden lépését maximálisan indokoltnak éreztem. Utólag már azon csodálkozom, hogy egyáltalán megadta az esélyt a hüvelyi szülésre és nem eleve császárral indított, mert még az is indokolt lett volna a preeclampsia miatt.

Hmmm...

Engem reggel fektetett be a dokim, mert 2 napja mèrhető összehúzódásaim voltak, de nem fájt.9-kor burkot repesztett( de mièrt? 39 hèt), előtte volt egy császárja. Fájások du 4-ig 2-3 ujjnyi tágulás. Nem illeszkedett be, nem haladtunk, császár.

Bírtam mèg(igaz nehezen, de erre is számítottam) semmi különösebb gond nem volt. Szerintem a dokim nem akart tovább várni, hisz az előző szülès óta fenn volt.

Èn nem fogadtam el könnyen, főleg, hogy nem volt különösebb indok rá. Igaz nem tiltakoztam ellene, de nem èn vagyok az orvos. Bíztam benne, hogy a szülès a cèlunk.