Nektek milyen hosszú volt a vajúdás?

1 szülés: este 7kor kezdődtek a fájasok, egyedül voltam mert apa dolgozott. Majd olyan 8-9 között ért be amikor már javába izzadtam nagyon fujtattam meg majdnem eltörtem a kezét. 23'55 percre lett meg

2 szülésem: a reggeli cipeles után kezdett fájdolgálni a hasam ez volt reggel 9. De össze vissza. Mondtam magamba jó ez nem az.

Majd délutánra olyan 2 fele kezdett rendszeres lenni olyan 10 percenként onnan tudtam megkezdődött hogy megkellett állnom.

Ezzel elkinlódtam estig. Este 5től erősödtek és 5 percesek voltak. 7kor mondta a férjem menjek be a kórházba mert tudtaa kézszoritásomból hogy vajúdok. Elaludt a nagy 7-30kor kiömlött a viz akkor már 2 percesek voltak. Hivta a mentőt de akkor már véres viz jött belőlem. Bevittek kikérdeztek és toltak a műtőbe. 20'40 re meg lett a fiam. Sokkal jobba fájt mint az 1. Meg utánna is a lábadozás.

Bocsánat nem műtőbe hanem a szülőszobára.

Nem császároztak.

A 2. Szülésre apa éppen beért mert a kocsi kölcsön volt adva és mama sem volt otthon előbb mamát ki kellett hozni a nagyhoz.

Aztan jött a férjem aki bevolt rúgva mert nem hitte el nekem hogy megszülök aznap.

Pedig én mondtam neki.

42. héten indult csak be a szülés, spontán (egy tök spontán jó alapos vizsgálat után...). Tíz napja evett a fene a kórházban. De én akkor már annyira túl akartam lenni az egészen, hogy elsőre majd kiugrottam a bőrömből, mikor éreztem, hogy folyt a magzatvíz. A nővér el se akarta hinni, hogy tényleg szülök, mert akkor nem szoktak ilyen virgoncak lenni a kismamák. De tényleg magzatvíz volt, úgyhogy lekísért a szülészetre.

A doki megvizsgált, majd közölte, hogy még fent van a baba, fájásom sincs. Nem kell még szólni a férjemnek sem, mert nagyon ráér. Akkor volt éfjél, ő azt mondta, másnap este felé lesz ebből valami.

Aztán rá pár percre jött az első fájás. Mint egy olyan igazi alattomos menstruációs görcs, tudod, a rosszabb fajtából. :) Gondoltam, most már ez az lesz.

Aztán egy óra múlva már ütöttem a falat, annyira fájt, azon gondolkodtam, ha ezt én estig nem fogom túlélni. A szülésznő meg vigyorgott, hogy aludjak két fájás között, mert el fogok fáradni. Gúvadt szemekkel néztem rá, hogy ő milyen szünetről beszél?! Felrakták rám az NST-t akkor nézett, hogy hát jaaa, elég erős fájásokat mutat. (Miért, a fejem nem azt mutatta, bammeg?!) De telefonálni nem lehetett, mert most nyugodtan kell feküdnöm, és ráérünk még.

Aztán az előrejelzéssel ellentétben még hajnali háromkor meglátta a fiam a napvilágot. Apuka éppen hogy beért taxival (5 perc az út), de a kitolásra már beesett.

A doki még viccelődött is vele, ha tervezünk még gyereket, akkor költözzünk közelebb a kórházhoz (a szomszéd lakótelepről), mert nem fogunk beérni időben.

Első szülés..... Nem féltem, sőt, már alig vártam az elejétől fogva.

28 órát vajúdtam. Az utolsó 8 óra.nagyon kemény volt, már nem bírtam. Kaptam oxitocint. A Kitolásnál a dokim kézzel tágított nagyon fájt. De mikor már megvolt a kicsi semmi fájdalmam nem volt. A varrást meg sem éreztem, már a gátmetszés helye sem fáj. Párom a vajúdás nagy része alatt bentvolt. Kitolásnál meg anyukám volt bent, ő vágta el a köldökzsinórt is.

Így utólag nagyon jó élmény.

2 hetes élmény...

5 óra volt az egész, de csak az utolsó 1-2 óra fájt jobban, oxit kaptam.

A férjem végig velem volt.

Nem fájt annyira, mint amennyire vártam, szerencsém volt, a 10-es skálán max. 8-nak mondanám a fájdalmat.

Nekem a kitolás volt rosszabb, de az is 15 perc volt csak.