Akinek az első szülése " borzasztó" volt ( elhúzódó vajúdás, hosszú kitolás, hasbakönyöklés, kézzel tágítás, vágás- repedés. ), hogyan alakult a második szülés?

Hát először is sajnálom, hogy ilyen nehéz volt Neked!

Amit nem értek, hogy amellett, hogy piszok nehéz szülésed volt, miért volt "megaláztatás"?

Én a helyedben mindenképp keresnék egy olyan orvost, aki nem csak szakmailag, de emberileg is normális, meg szülésznőt, mert az nem normális, hogy megalázzanak, akármilyen nehezen is megy a dolog!

Én a tárgyi részét nézve hasonlón mentem keresztül első szülésnél, 26 óra egyben.

Óriási különbség, hogy nekem természetesség párti az orvosom, tehát semmilyen mesterséges dolgot nem csinált egészen addig, amíg nem volt rá szükség, tehát én oxyt is csak akkor kaptam, amikor lelassult a baba szíve, ezért kellett gyorsítani, sürgősségi gátmetszést végzett (amúgy védelemmel ment volna). Nekem a "kikönyökölés" nem volt rossz élmény, hiszen azzal segített "kihuppanni" a babának végre, akit aztán sürgősségi ellátásban is kellett részesíteni. (Ma már 6 éves, minden ok vele).

Nekem egy év kellett, mire nem fájtam odalent, a repedés/szakadás/varrás miatt hetekig nem tudtam ülni stb.

Szóval nagyon hasonlít a tiédre, azt a fontos momentumot leszámítva, hogy nekem mindennel együtt jó élmény volt az a szülés is.

Biztatásként a második nekem sokkal könnyebb és gyorsabb volt, sikerült a gátvédelem is, egyedül a régi vágás mentén repedtem egy picit, mert sajnos ott már nem rugalmasak a szövetek többé annyira.

A harmadik meg még könnyebb szülés volt, gyakorlatilag villámszülés, 1 óra 40 perc volt az egész.

Én mindenképp javaslom, hogy keress egy megbízható orvost, aki természetesség párti, és a dolog pszichológiájában is tud segíteni, nem csak abban, hogy fizikailag "mit kell csinálni".

Elsővel iszonyú fájdalmaim voltak, bár azért csak 8óra volt a vajúdás. Kézzel tágítottak, vágtak, repedtem, sokáig varrtak. Könyöklés szintén volt. És akartak vákuumot használni, de végül nem tudtak,mert nem volt jó a gép....

Másodjára rettegtem előre! Császárt akartam végig, mert annyira féltem. Aztán jött egy hétfő hajnal, jöttek a fájások mind sűrűbben.. Vártam,hogy jósló vagy rendes. Rendes fájások voltak. Mire a kórházba értem, már 3percesek voltak és 9! centire voltam nyitva. :) Bő 1óra alatt megszületett a kislánykám :) Meg se kottyant :) kis repedést kellett csak varrni.

Elsö 4310gramm volt 54centivel, második 4kiló, 52centivel.

Ilyen könnyû szülést kívánok Neked is !

Biztos az is hozzá tartozik, hogy a választott szülésznő miatt én csak az utolsó 3 és negyed órát töltöttem a kórházban, azt is a szülő szobán. Onnantól hogy beindult a szülés, telefonon értekeztünk vele, és amikor kellett, mondta hogy mit csináljunk, mikor üljek kádba, mikor mit egyek stb, ezért is valószínű, hogy jobban bírtam. Amikor beértünk, szeretettel fogadott, egyszer megvizsgált, és hívta be az orvost, amikor szükség volt már rá (tudja, hogy az orvos 20 perc alatt ér be), ő is csak egyszer vizsgált meg, aztán hagytak vajúdni, beültek a szoba sarkába, időnként ellenőrizték a szívhangot kézi figyelővel, én meg alternatív testhelyzetekben vajúdtam, illetve a kitoláshoz is többször váltottunk helyzetet, nekem is több mint másfél óra volt.

Szóval nagyon nem mindegy, hogy bánnak az emberrel, nem tudom milyen városban élsz, és ott mire van lehetőség, de legalább egy megbízható bába vagy dúla legyen melletted, ha már orvosból nincs választék.

Hiszen az ember szülés közben baromi kiszolgáltatott helyzetben van.

Kívánom a legjobbakat!

4

Teljesen más volt. Az első nekem is rémes volt, indított szülés, 8 óra oxytocin, egymásba folyó fájások órákon keresztül, rengeteg öltés gátmetszés után. Legalább a kézzel tágítás kimaradt. Ezzel szemben a kicsi magától elindult, 5 perces fájásokkal értem be a kórházba, ahol 3 óra múlva megszületett a lányom gátvédelemmel. 3 óra múlva simán ülve szoptattam.

Hidd el, megértelek, én is rettegtem már előre mi lesz. Sőt, gondolkodtam a programozott császáron is. Ha van orvosod, beszélj vele, nekem szerencsém volt, az utolsó hetekben végig nyugtatott.

Az első hasonlóü volt, mint neked, a második maga a csoda!!

Igaz, 24 órán át tartott, de 6 ujjnyi tágulásig (akkor repesztettek burkot,m már jöttek a tolófájások) szinte fájdalommentes, 20 perces kitolás (gátvédelemmel!), semmi hasbakönyöklés, semmi CTG-re nyomás, vagy siettetés - azonnal mellre tehettem a fiam, a méhlepénnyel is vártak, nem húzták ki belőlem. Gyönyörű volt. Azóra is minen nap végigélem :)))

Hol szültéle lőször? Én most dúlát fogadtam és nagyon jó volt ;)