Szerinted ki ért jobban a szüléshez, az orvos vagy a szülőnő?
Nem pusztán könyvből tanulta, hanem már a szakvizsga feltétele is asszem 120 levezetett szülés. Gondolj bele, ez 120 különböző eset, mindegyik másképp zajlott.
Te ha otthon szülnél orvos nélkül, tudnád, mit kell tenned, ha mondjuk elakad a baba válla? Egy orvos tudja.
Természetesen változás nem várható, amíg 10/10 nő elhiszi, hogy nem ért a saját testének jeleihez és a szüléshez, csak azért, mert mondjuk 2-t szül ő maga és nem 2ezret lát kívülről.
Ez is elgondolkodtató, bár tény, hogy nem valami nívós oldalon van: [link]
De a téma érdekes, szerintem. A nők szabadságukban egyértelműen korlátozva vannak a mai eü-ben, csak azt nem értem, miért, és miért hagyjuk?
Miért hagyjuk?
Én nem voltam korlátozva semmiben. 4 hónapja szültem fogadott orvossal, szülésznővel, akik mindent megtettek, h nekem ne fájjon annyira, h a baba épségben megszülessen és h én a lehető legkevesebb sérüléssel megússzam.
"addig én azt látom, hogy 10 nőből 9 minden gond nélkül meg tudná szülni a gyerekét, mégsem hagyják neki."
Persze, meg tudná szülni, csak kérdés, hogy hogyan. A gyerek vajon élve, épen és egészségesen születne-e? Az anya nem repedne-e tokától bokáig?
Attól, hogy valaki életében pár alkalommal szült, még nem jelenti azt, hogy ért a szüléshez. Attól még nem tudja felismerni a veszélyhelyzetet, nem tudja értékelni a CTG-t, nem tudja, hogyan kellene haladnia a szülésnek, nem tudja magát vizsgálni közben...
Az sem igaz szerintem, hogy egy nő ösztönösen érzi, hogy hogyan és mit kell csinálni. Szülészeten dolgozom, és látom azt, hogy igen is instrukciókat kell adni a nőnek ahhoz, hogy rendesen nyomjon.
A lóf..t ért hozzá minden nő. Egyrészt kevés az egészségügyi végzettségű szülő nő. Persze, ha épp egy szülész szül, akkor ő ért hozzá, DE annyira beszűkült tudatállapottal jár, hogy nem biztos, hogy abban az állapotban képes megalapozott döntéseket hozni. Betintázott sebészt se engednek műteni.
Nekem, amikor mondták, hogy nyomjak, akkor kifújtam a levegőt és liluló fejjel nyomtam, majdnem kipattantak a szemeim. Mondták, hogy á-á, ne így, hanem lefelé, mintha székrekedésem lenne és előtte tartsam bent a levegőt, a szememt meg csukjam be, mert mindjárt elgurul.
Küzdősportos múltam van, ott készségszinten megtanultam, hogy erőkifejtésnél kifújom a levegőt és úgy ér ütés, fájdalominger, vagy én fejtek ki így erőt. Csak a szülés nem küzdősport, ezért nem vettem hasznát a beidegződésnek.
Amúgy nem korlátoztak, az orvos volt kényelmetlenebbnél kényelmetlenebb testhelyzetekben. Viszont a szülőcsatornában elakadt a gyerek, alulról húzták, fentről nyomták - ehhez szeirntem is szülőágy kellett, mert guggolva elég nehezen fértek volna hozzám és az orvos se látott volna rendesen.
A végén fél percekre bealudtam, olyan fáradt voltam. Ha szülész lettem volna, akkor se lettem volna olyan mentális állapotban, hogy jó döntéseket hozzak. Hasonló okból nem engedik a sebészeket családtagot műteni. Érezlmi befolyásoltság miatt könnyebben hibáznának.
Nekem ez a véleményem és szerintem a Kérdező is erre gondolt. Reagálj rá, ha igen! :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!