Titeket hogy érintett volna ha ez szülés után kiderül?

Szia, szerintem orulj annak, hogy most oszintén elmondta a véleményét, mert az elso szulés után ezek szerint nem volt ilyen oszinte. Valószínuleg azért, mert nem akart ezzel megbántani. Lehet, hogy a kérdésedet kérésnek vette. Sok olyan férfi van, akik ezt az anyaság-szulés "dolgot" misztikumként kezeli. Es el tudom képzelni, hogy utólag azt mondják az anyukának, amit anyuka hallani szeretne, szintén azért, hogy ne bántsák meg.

Mi még csak tervezzuk a babát a párommal, de mi is azt beszéltuk meg, hogy nem jon be. Nekem is jobb így, és o is úgy érzi, hogy nem szeretné látni. Ugy vagyok vele, a lényeg, hogy csinálja azt, amit jónak lát.

1-esnek:"(Személyes megjegyzésem, hogy kutya gyávának tartom azokat a férfiakat, akik arra sem képesek, hogy álljanak egy ágy mellett és fogják annak az embernek a kezét, akit elvileg szeretnek, és aki élete egyik ijesztő és fájdalmas élményén esik át, akármilyen szép is a szülés, elsőre, de másodszorra is baromi ijesztő tud lenni. MEgkérdőjelezem ezeknek a férfiaknak a férfiasságát és a szerelmét is. Gyáva, elkényelmesedett disznónak tartom, akinek nincs kedve segíteni, mert nem kényelmes számára. Le lehet pontozni.)"

Na, ez semmi más, mint tomény, színtiszta frocsogés. Magadnál kulonbet nem nagyon ismersz, gondolom, és jaj annak aki más véleményen van mint te, ugye? Ha van, ami szánalmas, hát ez is az.

"ha természetes úton sikerült volna megszülnöm akkor bent maradt volna, de mivel műtét lett belőle így ugye nem jöhetett be. És utólag mondta kicsit örül neki, de ha simán sikerült volna akkor támogatott volna ugyanúgy ahkgy az első babánk születésénél."

mondjuk így más, így szerintem rendben van... műtétnél én se kérném, hogy benn legyen. (mondjuk nekem altatásban csinálnák, ez a mostani "nééézd, vágjuk a hasad" divat nekem nem bejövős.)