Titeket hogy érintett volna ha ez szülés után kiderül?
Másfél éve szültem a lányomat természetes úton. Apás szülés volt. Azt mondta nekem mindig a férjem hogy nagy élmény volt hogy bent volt.
Most 3 hete születem a fiamat. Természetes úton indult az is de császár lett. A férjem reggel bevitt a korházba mert elfolyt a víz. Majd elment dolgozni. Fuvarozik. Mondta hogy csak egy árut rak le és indul haza. Én hittem is neki. Délre haza is ért. Egykor vittek a műtőbe.
Majd szülés után kiderült, hogy lerakta az összes árut azért ért be későb.(főnökével megbeszélte csak egy árut rak le) majd mondta hogy igazából "örül" a császárnak mert nem igazán akart bent lenni szülésnél nem akarta látni ahogy szenvedek. Csak azért írta alá a papírt mert szerettem volna. Pedig csak egyszer kérdeztem meg hogy bejön e vagy sem. Elég volt a lányomnál.
Lehet jobb is mert rossz irányba fordult volna a kapcsolatunk. De akkor is nagyon roszul esett.
Ha elmúlt a hormonhatás a szülés után beszélgessetek el erről. Teljesen témafüggetlen: hazudni egy házasságban egymásnak a lejtő eleje. Legyetek őszinték, és ezt ne mismásoljátok el! Nem apróság!
(Személyes megjegyzésem, hogy kutya gyávának tartom azokat a férfiakat, akik arra sem képesek, hogy álljanak egy ágy mellett és fogják annak az embernek a kezét, akit elvileg szeretnek, és aki élete egyik ijesztő és fájdalmas élményén esik át, akármilyen szép is a szülés, elsőre, de másodszorra is baromi ijesztő tud lenni. MEgkérdőjelezem ezeknek a férfiaknak a férfiasságát és a szerelmét is. Gyáva, elkényelmesedett disznónak tartom, akinek nincs kedve segíteni, mert nem kényelmes számára. Le lehet pontozni.)
tényleg nagyon fáradt vagyok, de nem értem, ne haragudj :(
bent volt a műtét alatt? miért haza ment? veled a vajúdás alatt nem szeretett volna bent lenni vagy akkor ha simán szültél volna?
én férjem is elment dolgozni. óránként hívott, hogy jöjjön-e vagy maradhat még. dél körül mondtam, hogy most már 6-7 percesek, induljon, mert lehet lassan 5 lesz ebből. jó 2 óra múlva ért haza és mentünk is a kórházba, rá jó pár hétre mesélte apukám, hogy munka után beállított hozzá, hogy gyorsan cseréljenek olajat az autóban :D azóta mesélem a gyereknek, hogy apád olajat cserélt... :D így jó pár évvel később tényleg szívből nevetek rajta, de bevallom először nem esett jól, ahogy gondolom neked se :( de már nem tudsz ezen változtatni, próbál meg túllépni rajta
Én például nem szeretném, hogy a párom bent legyen a szülésnél, és egyébként ő sem szeretne bent lenni.
Egy percig nem kérdőjelezem meg a szerelmét emiatt, és gyávának sem tartom miatta.
Ezt leginkább #1-nek üzenem.
Na hát ennyit arról, mikor itt előadja néhány anyuka, h az apás szülés az milyen csodálatos, a pasijaik is mind azt mondják, h kár lett volna kihagyni, meg mekkora hatalmas élmény volt...aham...mindig is fenntartásokkal kezeltem ezeket az ömlengéseket, ezután még inkább.
Én úgy vagyok vele, ha szeretne, bent lesz, ha nem, nem, nincs kényszer, nincs elvárás.
kérdező, lehet, h nem nyaggattad vele, de viselkedhettél úgy, amiiből ő azt érezte, te apás szülést akarsz, neki meg ki kellett valahogy bújnia, megbántani nem akart, őszinte lenni nem mert.
Már nem ott tartunk amikor evidens hogy háborúban járnak a férfiak, és amúgy is a kettő tök nem ugyanaz, nem a vér taszítja őket, nem is a lustaságról van szó, hanem arról hogy te ott voltál amikor megcsináltátok ez király meg minden, de onnantól kezdve a nő akit szeretsz lesz az aki kihordja, és aki megéli azt a fájdalmat és kínt amit a gyerekszülés jelent, miközben te egy tehetetlen p*csként állsz mert nem tudsz mit tenni hogy enyhüljön a fájdalma. És igen baromi nehéz egy tehetetlen p*csként lelki segélyt nyújtani az asszonynak aki tök nem fog odafigyelni arra hogy mit magyarázok neki, mert úgy van vele hogy fogalmam sincs hogy min megy keresztül (és ebben abszolút igaza van). Átvállalnám a fájdalmát de nem tudom, enyhíteném de nem tudom, ott vagyok mert megbeszéltük, de semmit nem tehetek.
Amúgy a szülőszobai jelenlét nem egyenértékű azzal hogy ő is segít biztos otthont nyújtani, hogy ő is felkel a kicsihez, ő is cserél pelenkát, ő is ott van ha beteg a gyerek, elmegy érte a suliba stb stb stb
Egyre természetesebb hogy a férfi is segít a gyerek körül, meg a háztartásban miközben ő is dolgozik, egy férfi sem lesz kevesebb csak mert bevallja hogy nem szívesen lenne ott a szülőszobán.
Szerintem emiatt felesleges rosszul érezned magad, hiszen bevállalta volna újra hogy ott van, és amikor máshogy alakult be merte vállalni előtted azt is hogy kicsit örül hogy így alakult, nem titkolta azt hogy nehéz volt megélnie, látnia azt hogy szenvedsz. Ez egy olyan őszinteség ami sok kapcsolatból sajnos hiányzik.
Öhm addigra én is olyan idős leszek hogy rengeteg bajom legyen, amúgy a szar feltakarítása szerintem szintén nincs egálban a szüléssel, de lehet hogy te ugyanolyan súlyosságúnak éled meg a kettőt..
Attól hogy nem volt ott nyilván gondolt rájuk, nem sörözni ment közbe.
És a kérlek had emeljem ki a kérdésből hogy aláírta a papírt az apás szülésről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!