Rettegek a császártól, van aki pozitívnak élte meg? Ezért nem is merek második babát vállalni.

Én szültem símán is meg császárral is.

A császár sem volt jobb vagy rosszabb, csak más. De utána sincsenek olyan extrém fájdalmak, hogy ne tudnád ellátni a babát meg a háztartást.

Nekem ikreim lettek császárral, otthon senki segítségem sem volt, a nagy gyerek szintén otthon volt egész nap, és nem volt semmi gond azzal, hogy ellássam az egészet.

Én is szültem császárral.

Végigolvastam a hozzászólásokat.

A csaászár nem vészes, és a természetestől jobban féltem volna. Nem vagyunk egyformák. Az első 12 óra a szar, de kibyrható. Nem kellett fájdalomcsillapítót kérnem. Inkább úgy voltam vele, hogy csak nevetnem ne kelljen:)

A hasnyomkodást nem értem. Nekem egyszer sem nyomták meg a hasam utána. Akkor is óvatos volt a doki, mikor hazamenetel előtt megvizsgált. A vérzés is jóval kevesebb.Első nap kellett vastag betét, utána egy hétig normál, aztán tisztasági.

Az utolsó hozzászólót meg abszolút nem értem...

Engem nem engedtek felkelni 12 órát... és hát én még ilyenről nem hallottam, hogy katéterrel rögtön gyereket ellátni...

Szóval kérdező:

rengeteg ember szült, szül császárral...

nem olyan vészes az, mint ahogy az internetes oldalakon leírják, nem véletlenül..elrettentésként, hogy ne kérjék.

Én ébren voltam, egyáltalán nem volt jajgatás sem közben, sem utána.

' hét múlva néha el is feledkeztem a vágásomról.

3 nap után kiengedtek a kórházból.

A hasnyomkodas azért kell hogy lassak nincs e gond.Amikor fekszel nem tisztulsz ugy,mikor felallsz akkor meg zutty..ezért megnyomkodnak hogy lassak mi és mennyi tavozik.

Első babám császárral született.Rettegtem tőle. Nem programozott volt,muszaly volt.Akkor ott annyira megijjedtem hogy nem akartam császárt,félek tőle,hogy altatást kértem. Igy a mutétrol nem tudok nyilatkozni.Viszont ami utanna volt,nem kellemes. De kibirhato. Olyan ez mint a fogorvos.Félsz,sz.r, de mikor tulvagy rajta nem is érted mért féltél annyira mert annyira vészes nem volt. A babát el tudtam látni,bar egy hétig nehéz volt felulni de ha felultem onnan mar siman me.t minden.Nem szabad elhagyni magad.Valoban ez a lényeg.Mi a szobtarsammal sétalgattunk, egyre nagyobb tavokat.Hazamenetelnél mar nem mondtak volna meg hogyan született, ugy mozogtunk mint a term.uton szülők.Viszont volt egy nő aki nagyon elhagyta magát.Ő a hazamenetel napjan ugy vánszorgott mint akit elotte nap mutottek.

A mutét utani reggel segitett a nővér letusolni.Az Első felkelésem volt,segitett elmondta hogyan uljek fel ne ijjedjek meg ha felallok megömlik ott lent ugyhogy sietni kell a tusoloig.Hát én siettem,rámszolt hogy szaladni nem kell azért.Sitty sutty végeztunk a tusolassal(én tusoltam addig o lecserélte az agyneműmAztan odakisért a mosdohoz fogatmostam feloltoztem és mar be is bujtam az ágyba)

Még a végén meg is köszönte hogy ilyen ugyes voltam mert rengeteg időt sporoltam neki,mivel az egyik anyuka annyira elhagyta magát hogy 45!percébe telt ugyanez ami nekem max 10 és igy pont kész lesz mire jön a vizit.

Aztmondom hogy nem akarok több császárt de ha majd a következo is ugy születik, nem érdekel. Kibirhato. Naprol napra erősebb az ember nagyon érdekes érzés.