Másnál is előfordult a sokadik terhesség végénél?

Ès mi lett az elsö terhesség vége? Császár?

Mert nem hiszem el, ha valaki elájul terhesség közbe oxigén hiány miatt azt tovább engedik vajúdni, tólni.

Vagy ez most császáros lesz? Mert oxigén ellátás a legfontosabb a szülés közben, ha te nem kapsz rendesen oxigént a baba sem.

Az első szülésemnél én is rosszúl vettem a levegőt, nagyon kapkodtam a levegőt és mégis úgy éreztem, hogy nem jutok elég oxigénhez. Be is görcsölt a lábam ettől az "eszetlen" légvételemtől.

Amúgy nekem mindkét szülésem oxitocinos volt.

Fogadott orvosom volt mindkét esetben, de szülésznőm nem.Nekem összességében szép emlékeim voltak az első szülésemről, de a második terhességem vége felé közeledve én is elkezdtem rettegni az egésztől, a fájdalomtól, mindentől. Majd ahogy elérkezett a nagy nap, valahogy a félelmeim megszüntek.

Második szülésemnél egy olyan tündéri szülésznőt fogtunk ki, aki részletesen elmagyarázta mikor mit érdemes tennem, és mivel segítem, illetve mivel hátráltatom a szülés természetes folyamatát. Elmondta, hogy a fájások alatt ne kűzdjek a fájdalom ellen, hanem próbáljak ellazúlni, had tudjon minél lejjebb haladni a baba. Figyeltünk a légzésre, teljesen ellazítottam magam, férjem sokkal profibban maszírozta a derekamat a fájások alatt, mint az első szülésemnél (ezt is a szülésznő mutatta meg, hogy hogyan érdemes csinálni), és mindezeknek köszönhetően egy olyan fegyelmezett, tanköny szerinti, csodálatos szülésem volt, hogy most már úgy érzem, hogy bármikor meg tudnám csinálni megint, egyáltalán nem félek már tőle, sőt.

Ja és még hozzátenném, hogy 4 kg-os gyermeket szültem, mégis sokkal jobban éltem meg ezt, mint az elsőt, pedig akkor 1 kilóval könnyebb babát kellett a világra hoznom.

Ne félj, most már tudod mire számíthatsz, tudod mit hogyan kell csinálni, mit nem csináltál teljesen tökéletesen az első esetben.