Császárral vagy természetes úton jobb szülni?

Nekem csak csaszar volt. Sürgősségi, szóval a vajúdás részéből rendesen kijutott.

A műtét maga nem volt nagy dolog, de utána nagyon rossz volt. A természetes úton szült lányok tologathattak a babát, simán ellátták őket, en meg a fejemet sem emelhettem fel, es csak ugy lattam, hogy a babát felemelték.

Este fel kellett állni, na hat az valami rettenet, mintha égő vassal sutogettek volna a hasam.

A babát ellátni is eleg nehéz volt, nem is gondolna az ember, mennyi mindenhez kell a hasizom, ami akkor rohadtra faj. Mondjuk sirt a baba, es nemhogy kipattanni nem bírtam az ágyból, de kimászni is alig :) a köhögés, tusszentes, orrfujas durva :)

Ezek a szobatarsaimnal nem voltak, es en irigy is voltam rajuk rendesen emiatt :)

7-es vagyok.

23 évesen szültem, de én egész terhességem alatt is energiabomba voltam.

A férjcsomó egyébként egy plusz öltés, hogy szűkebb legyen a hüvelybejárat, egy időben állítólag nagy divat volt, ezzel jártak a dokik a férjek kedvében. De nem tudom, hogy igaz-e, én csak hallottam róla, amikor az orvosomnak mondta, hogy ilyet nem kérek, ő azt mondta, hogy ennek a létezése csak városi legenda.

Menszinél én is sirtam anno :)

10-es

Sima!!!

Az első szülésem császárral végződött.

A 2. szülés spontán indult itthon, vízben vajúdtam 4 órát, mire beértünk a kórházba teljesen ki voltam tágulva, csak a magzatburok tartotta bent a babát. Burokrepesztés után 15perccel kint volt.

Ha azt mondom, hogy vajúdás közben (5 perces fájásokkal) még levágtam a férjem a haját, csakhogy jól nézzen ki a fényképeken, szerinted mennyire fájt? Egy sima menzesz jobban kifektetett mint a vajúdás+ szülés összesen. :)