Baj ha nem felek?

szerintem nem baj, én is nyugodt voltam, és az is maradtam. :)

De sose felejtem el, amikor 17 éve szültem, egy roma nő feküdt mellettem (de jó si volt, többágyas szülőszoba...), ő akkor már egy órája ott volt, mikor én a szülőszobára kerültem, és kedvesen azzal fogadott, hogy maga nem fél? Mondtam neki, hogy nem, mire ő: na, akkor csak féljen, én már hármat szültem, tudom, miről beszélek :)))

én se félek, nekem is kb 2 hetem van.

nem igazán tudok beazonosítani egy dolgot sem, amitől félnem kellene. persze, néha rámtör, hogy úristen, mi lesz ha..., de igyekszem nagyon bizakodó lenni.

annyian kibírták már előttem, biztosan van/volt/lesz olyan, akinek könnyebb és olyan is, akinek nehezebb.

de rettenetesen várom a kislányomat, és ez erőt ad.

Jól teszitek, így kell hozzaallni!!!! :-)

Én is így altam hozzá, és egyáltalán nem volt szörnyű a szulesem. Ez fejben dől el, hidjetek el!

Rögtön 5 perc alatti fajasokkal indult a vajudasom, ez tartott kb. 12 óran át, csak a fajas erőssége változott.

Mellettem lévő szobában a nő vegigsikitotta uvoltotte a szuleset, a férje szólt rá, h most már hagyja abba. Engem valahogy ez sem remitett meg, inkább úgy voltam vele, h na én így biztos nem! :-)

Végig dicsérték a hozzáállásomat (doki, szuleszno) ami újabb lökést adott ahhoz h jól csinálom. (erzestelenito nélkül, oxitocin infuzioval szultem)

Amikor a 6 hetes kontrollra jelentkeztem, az asszisztens is tudta h milyen jól helytalltam, állítólag a dokim neki is elújságolta. :-)

Szóval jól teszitek, biztos nektek is hasonlóan fog alakulni a szülés, és utána nagyon büszkék lesztek magatokra! :-)