Valaki magyarázza el nekem légyszi, hogy miért kell KÉRNI császármetszést, ha van lehetőség a természetes szülésre is?

Kedves utolsó, megértem az aggodalmaidat, nem tudom mennyire tájékozódtál szülés előtt, fogót ma már nem alkalmaznak, vákuumot sem nagyon, a szexel lehet problémád császár után is, aranyered ugyanúgy kijöhet stb.

Itt minden annak a kérdése, hogy ki mire hajlamos, mert a hüvelyi szülés legrosszabb esetét vázoltad fel, és azt hasonlítottad össze a császár legjobb verziójával.

Ha a császár legrosszabbul elsült verzióján kellett volna átmenned (nem kívánom senkinek, félre ne értsd!), akkor az a hüvelyi szülésnél adódó komplikációkat mind túlszárnyalja.

A 21-es válaszolónak tökéletesen igaza van.

Nem arról van szó, hogy indokolt esetben ne császározzanak, hanem arról, hogy nyakra-főre nem érdemes, mert ha nincs komplikáció, mindenkinek a hagyományos út a legjobb.

Ha engem is napokig hagytak volna szenvedni, nyilván császárpárti lennék én is minden körülmények között. Így meg volt egy 2 órás normál szülésem, másnap ültem, harmadnap itthon takarítottam. És nem vagyok mártíranyu, hanem egyszerűen nem esett nehezemre megcsinálni bármit.

Hát őszintén meg kell mondjam,több panaszt hallok simán szülő nőktől,mint a császáros anyukáktól.A simán szülésnél sok minden történhet,ami negatívan kihathat a baba vagy az anyuka életére.

Pár példa:

-oxigénhiánnyal születik a gyerek,aminek súlyosságától függően le is állhat a szíve,és/vagy évekig járnak vele tornára,közben nem tudják maradt-e maradandó agyi károsodása

-úgy szétreped a nő,hogy sérül még belül olyan is,aminek nem kellene,ezzel plusz műtétek várnak rá

-a hüvely negatívan megváltozik,erre sokan panaszkodnak,még a tampon sem marad fent,

-vizelési problémák lépnek fel (vizelettartási,vagy élete végéig más irányba pisil,nem tud arra,mint eddig,mert valami "elnyomódott odabent",

-a szemgolyója az erőlködéstől megsérül,műteni kell,

-vadhús nő a gátsebén,amit szintén esetleg műteni kell,

-bent marad egy kis darab méhlepény,ami miatt vérmérgezést kap,

stb...,stb...

+ezek miatt olyan trauma éri az anyukát,ami miatt nem vállal másodikat,vagy eleve átáll a császárosok táborába.

A fent felsoroltak csak az én közvetlen környezetemből való példák.

És akkor még nem beszéltünk a múló bajokról,meg hogy a baba keze,válla,vagy akármije is eltörhet,meg az anyuka farokcsontja,stb...

Nem arról van szó,hogy a császárosoknál nem történhet bármi,de kisebb az esély,legalábbis az én környezetemben még nem találkoztam olyannal,akinek akármilyen problémája lett volna ebből.

Viszont a hüvelyen keresztül szült nők legalább 80 százaléka panaszkodik évekkel a szülés után is,hogy ez,vagy az a baja.

A párom húga azóta egyfolytában beteg,mióta hüvelyi úton 2 gyereket szült,a nőgyógyászat a második otthona.

Persze,vannak olyanok,akikkel az égvilágon semmi baj nem történik,ők a szerencsésebbek.De ki tudja előre,hogy vele nem lesznek-e komplikációk?Márpedig az ember szeret biztosra menni,és ha nem muszáj,nem akarja kockáztatni magát,és babáját,vagy mindkettejük életét.

Sok "márpedig én csak hüvelyi úton szülök"-ös anyukát ismerek,akik nagyon pórul jártak.

Én úgy gondolom,hogy aki nem akar kockáztatni,szüljön császárral,ha akar.

Amíg az ember lánya nem kerül olyan helyzetbe,addig úgysem fogja fel,hogy miért is jobb a császár.Lehet lehurrogni,lepontozni,de mielőtt valaki ezt teszi,gondolkodjon el azon,hogy jobb-e leélni úgy egy életet,hogy a születése után bajok lettek a babájával,vagy vele,(esetleg élete végéig)csak azért,mert "csakazértishüvelyiútonszült".

"fogót ma már nem alkalmaznak, vákuumot sem nagyon"

Jó nagy tévhit, hogy már nem alkalmaznak fogót, vákuumot pedig mindig alkalmaznak, ha kell, több ismerősöm szült vele még idén is. És a fogónak is rendesen utánajártam, hidd el, alkalmazzák. Sajnos.

Érdekes a császáros megközelítés, olyan dolgokat említetek, amik eszembe nem jutott volna. De azt hiszem az életben nem fogja meggyőzni egymást a két oldal, hogy az ő elgondolása a jobb. Azt hiszem azért a normál úton szülés nem megy majd ki teljesen a "divatból", és nem is gondolom azt, hogy egy szép nap majd csak páran fognak normál úton szülni. De abban biztos vagyok, hogy mindig is vitatkozni fognak rajta. A természetes úton szülők nagytöbbsége mindig is gyengének fogják tartani azokat az anyákat, akik önszántukból "indokolatlanul" választják a cszászárt és a szászáros anyák mindig is azt fogják hajtogatni, hogy szülés után több lehetőség van negatív mellékhatásokat elszenvedni, mint császárral.

Azt hiszem mindenki jól választ, akármelyiket is választja, mert azt kell választanunk, amiben biztosak vagyunk. Ha hiszünk benne, nagyobb esélyünk van véghez vinni és nem csalódni. Előre elhatároztam én is, hogy mi lesz, hogy lesz, 100%-ig bíztam a döntésem helyességében, s igazam is lett. Mert agyban dől el az egész.

Hát, én nem kértem a császárt, hanem kellett, ráadásul programozott, mert kétszarvú a méhem. Akkor örültem neki, pont a fent leírt kockázatok elkerülése miatt. Én attól féltem a legjobban, hogy elakad. Mondhatni császárpárti voltam.

Viszont eleve nehezen tudták beszúrni a spinális értéstelenítőt. Mondjuk mindig is utáltam a gondolatát, hogy valami hegyes izével jöbnek a hátam mögül, ösztönösen elhúzodom előle. Ezzel elszórakoztunk vagy 10-15 percet, már ezt sem szeretném még egyszer, pedig még csak nem is fájt. Viszont amikor a hasizmaimat varrták össze, az nagyon szar êrzés volt. Nem konkrétan fájdalomvolt, hanem az érzés, higy rángatnak, én meg fekszem a műtőasztalon kiterülve. Na, azota is összeszorul a gyomrom, ha műtőt látok.

Szóval momentán se hüvelyi úton, se császárral nem szeretnék szülni.

Mindkettőnek van előnye és hátránya is, és mindkettőből juthat hozzád csak a jó vagy csak a rossz. Hozzám vegyesen jött, mert nem kaotam ki az összes komplikációt, sőt, de akkor sem jó emlék.

"fogót ma már nem alkalmaznak..."

De. A fiam is fogóval született tavaly. Semmi baja nincsen, szakértő kezekben a fogóval sincs gond.