Most már végképp tanácstalan vagyok, mindenfélét hallok! Apás szülés, vagy ne? Jó ha bentvan a férj, vagy nem? Tapasztalatok?

Szia!

Engem még jobban imád a párom mióta szültem neki egy szépséges gyereket. A vajúdás ideje alatt velem volt. (2 napig, csak éjszakára jött haza aludni) De végül a 3. napon császár lett belőle és a műtőbe nem jöhetett be, de gondolom nem is akart. :D Nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen bátran viselkedett annak ellenére, hogy mindentől fél és undorodik, még egy injekciós tű látványától is. Amikor bekötötték nekem az infúziót annyira sápadt volt szegény, hogy féltem, hogy össze ne essen. :) Nem bánta meg, hogy velem volt. Nekem is nagyon jó volt, sokat segített a jelenléte. Egyedül nem bírtam volna ki. Ő is büszke magára. Na meg az az élmény, hogy ő előbb látta a gyereket mint én... Teljesen oda van. Imádja a fiát. :)) Én meg őket! :)) Szerintem ez egy nagy élmény az apák számára is és nem szabad kihagyni. Persze ha végképp nem akar ott lenni, erőltetni nem szabad, de én még nem láttam olyat aki megbánta volna, hogy bement a szülére.

3 hós királyfi anyukája

utolsónak:

hát azért van amitől undorodhat! Nekem folyott állandóan a magzatvíz, meconiumostól, 10 percenként cseréltem a betétet magam alatt, izzadtam, hánytam, csak úgy magam elé, mert hirtelen jött rám. Apa a fejemnél volt ugyan, mikor toltam, de hidd el azért onnan is mindent látott. A véres baba, ahogy sok véres nyákkal és a kék köldökzsinórral kibújik... :) őt nem zavarta, fotózott és én mondom utólag a képek alapján, hogy akinek ehhez nincs gyomra, idegzete, azt ne kényszerítsük be :) a születés egy csoda, a maga módján gyönyörű, de van, akinek alacsony az ingerküszöbe...:)