Császárosok! Ki mennyi idő alatt épült fel?

Lányom nem akart a medencémen keresztül jönni. Császár lett. Éjfélkor műtöttel reggel 6kor már talpon voltam. Ez volt szerda reggel. Nekem a csütörtök volt nehéz mert akkor sápadt voltam izzadtam és nagyon nem voltam jól. Nem hagytam el magam de a rokonok látták, hogy nem néztem ki jól. Aztán másnapra ezt az érzést mintha elvágták volna igaz fájt a seb de már ha beindultam akkor jó volt. Nekem igaziból addig volt kellemetlen amíg a varratott ki nem szedték utána már egyáltalán nem éreztem. Csak hirtelen mozgásra stb. Viszont majdnem fél évig én nagyobb súlyt nem bírtam cipelni mert akkor nagyon éreztem a hegemet így hagytam is a dolgot csak apránként többször fordultam meg.

Az első felállás pokoli volt. Nem is tudom semmihez hasonlítani azt az érzést, pedig akkor csak ki kellett szállnom az ágyba és beülni egy fotelba, míg lecserélték az ágyneműm. Vasránap este 10-kor császároztak és kedd reggel könyörögtem nekik, hogy vegyék ki a katétert. Addig nem mozoghattam és mindig a nővéreket kellett hívnom, hogy rendezzék a babát, adják oda szoptatni, tegyék be a trolijába. Viszont mitán kivették a katétert, végre felálltam és elmentem zuhanyozni. Beletelt egy kis időbe, mire a 10 méterre levő zuhanyzóba elmentem, de isteni érzés volt zuhanyozni. A 4. napon megint rossz volt, mert olyan érzésem volt, mintha egy hatalmas követ cipelnék a hasamban. A legrosszabb viszont a vélmozgások (meg az utófájások) voltak. Azt hittem lekaparom a bőrt az arcomról. Mintha háború lett volna a hasamban, pukizni nem mertem.... 5. nap este hazamentünk és mivel a kórházban félülésben aludtam, így otthon sem tudtam vízszintbe feküdni, de a 2. otthon töltött estén már ezzel sem volt gond. A szoptatóspárnát sokáig használtam.