Kedves kismamák, anyukák. Mit szóltok ehhez a történethez?

Szia, én nem akarom sokkoltatni magam, elég elolvasni a hivatkozást... ,, ma-lenne-egyeves-a-kisla.." Nem-nem, bocsi... :/

24 hkm

Kár volt elolvasnom, nagyon kikészültem. elképzelni sem tudom, hogyan élnék túl egy ilyen tragédiát. Megértem az anyukát, hogy nem akart császárt és természetesen akart szülni, de amit leírt az egész kórházi környezet és személyzet nem volt partner ebben. Ehhez másik kórházra és másik orvosra lett volna szüksége. Nyilván, ha engedi a császárt, akkor nem kapott volna ilyen injekciót, nem lett volna baj, de az a szörnyű, hogy egy ilyen bagatell dolog miatt egy baba életébe kerül. Hihetetlen, hogy az orvosok ezzel nem voltak tisztában, hogy légzésleállást okozhat az a szer és nem kapott ellenanyagot a baba. Borzalom.

Én is császárral szültem, természetesre készültem. Nem volt ennyi kívánságom, mint az anyukának. Se dúlám, se saját szülésznőm nem volt, csak orvosom, aki nem jött a szülésemre, mert szabit vett ki. Mikor mondták, hogy császár kell, nem teketóriáztam. Én bíztam a dokikban. Vittek a műtőbe és megszületett a gyerekem. De ott nem ilyen hozzáállás volt, mint amit az anyuka leírt. Nagyon rendesek voltak. Azt kívánom az anyukának, hogy ezt valahogy élje túl, már, ha lehet és ne hibáztassa magát.

Sajnálatos esemény.

De fel nem foghatom, hogy az anyuka miért ellenkezett végig az orvosokkal.

Valóban, az orvosok is tévedhetnek, de azért sokkal nagyobb tapasztalatuk van, mint egy homeopátiában hívő, internetről tájékozódó anyukának. És az orvosoknak gyakorlati tapasztalatuk van. Huszonsok óra vajúdás után érthetetlen számomra, hogy miért nem engedte a császármetszést...

Elolvastam, és "akkor már" tényleg tökmindegy volt.

Hamarabb kellett volna az orvosokra hagyatkozni.

Megértem az anyuka álláspontját is, de amikor két élet forog veszélyben, vagy van kitéve bármilyen kockázatnak, akkor én nem tudnék ilyen felelőtlen döntéseket hozni, csak azért, hogy idilli természetes szülésem legyen.

Nem volt tök mindegy, mert akkor a Contramalt vagy mit még nem kapta meg, és az okozott légzébénulást. Ugyanakkor a második mondatoddal teljesen egyetértek.

Sajnos manapság terjed a nagy önmegvalósításra való késztetés. Az anyukák csak azzal foglalkoznak hogy nekik hogy lenne jó szülni. A dúla is egy sarlatán lehetett. Nagyon jól látták hogy az orvosok nem partnerek. A vajúdás elhúzódott, és nem ment a tágulás megfelelően. Nem lett volna szabad ennyit várni és ellenkezni. Persze utólag már ők is okosabbak, de így elveszítettek egy egészséges babát, közvetetten a saját önzőségük miatt. Én nem tudnám megbocsátani a férj helyében.

Nagyon szomorú ilyet olvasni, megkönnyeztem a történetet. Soha senkinek nem kellene ilyen fájdalmat átélnie :(

De nem igazán sikerült átéreznem az anyuka lelkiállapotát, hozzáállását a szülés előtt/alatt. Nekem meg sem fordult volna a fejemben, hogy ne működjek együtt az orvosokkal. Az természetes, hogy ha az egyik orvos véleményével nem ért egyet, akkor kér másodvéleményt. De itt sem a második, sem a harmadik szakorvos véleményével nem értett egyet. És ha már ennyire öntudatos, akkor miért nem vette elő azt a paírját, amin 2 héttel fiatalabbnak mondták a babát?

Sajnos sorozatos hibák és rossz döntések vezettek ehhez a tragédiához a leírás alapján. Csak az a szörnyű, hogy ennek egy védtelen, ártatlan kis angyalka látta kárát.

Végigolvastam, de többször meg kellett állnom.

Én 3 babát szültem, egy 50 perc alatt, kisvonat módjára született, de kettőt húztak-vontak-beszorultak-kézzel téptek méhszájat.

Mégsem jutott eszembe a 2. nehéz szülésemnél, hogy akár egy percig is vitatkozzak, ellentmondjak egy tapasztalt orvosnak.

Maximálisan megértem az anyukát, hogy természetes és szép szülést szeretett volna a császár után, de az uh leletek (szülés időpontjának kiszámítása) nem maximálisan megbízhatók mint tudjuk :(

Ha akár 1% esélyt is látok arra, hogy nem két kéttel később hanem két jéttel előbb fogant a baba és nem a 39. héten tartok, hanem a 41. héten akkor nem vitatkozok, nemmegyek haza éjszakára és nem a félhomály és a csend a legfontosabb :(

Sajnos nem egy éjszaka henem 10 paerc alatt is tud végzetesen probléma adódni :(

Én (mivel túl aggódós vagyok) bevállaltam volna az első császár időpontját is.

Ne értsetek félre légyszives, mert nem okolom az anyukát, sem jogom, sem okom nincs rá!

Maximálisan együttérzek vele, de szerintem mi, laikusok, hiába az internet és a dúlák tanács, mégis az orvosok kezében vagyunk!

2 nehéz, mint írtam nyomós-húzós-könyökölős szülésem is volt, oxival és burokrepesztéssel na meg kézzel tágítással, amire visszagondolva nem lett volna szükség, de nem bánom,mert most oviban vannak, egészségesek...

Bolond ez a nő! Sosem értettem az ilyeneket, akik minden áron természetesen akarnak szülni, a gyermek és saját életüket kockáztatva! Hát tessék itt van!

Ha az elején megcsászározzák a baba megmarad, a Petefészek is...