Mit szóltok kedves anyuka társaim ehhez a történethez?

Felháborító az anya viselkedése! Nem jó példát mutat a gyerekének.

Ha busszal kell utaznunk s véletlenül nincsen hely, akkor áll a gyerekem is, aki szintén hat éves, a másik 10. Ha valaki felállhatna és átadhatná a helyét, az nem más, mint egy taknyos diák, vagy fiatal.. Mert ugye a legtöbbje igencsak szemtelen.. És még csodálkozunk rajtuk?? Nem is kommentelem tovább..

A 65 éves nyugdíjas szerintem jobban rászorul az ülőhelyre, mint a 6 éves gyerek, aki már nem nevezhető kicsinek... Ebben a történetben az anyuka finoman fogalmazva is egy tapló.

Ettől függetlenül mostanság sajnos sokat buszozom a 37 hetes pocakommal, meg a 4 évesemmel, és én is azt tapasztalom, hogy az emberek alkalmi süketek-vakok akkor is, ha valaki valóban rászorulna az ülőhelyre. (Mondjuk rövid szakaszon mi se szoktunk leülni, 2-3 megállóra...) Meg úgy általában: ordibálnak egymással mindenért - ez az autósokra még fokozottabban igaz - elütnek a zebrán, hiába lenne nekem gyalogosként elsőbbségem, meg vannak zakkanva, magukban beszélnek, káromkodnak, stb. Én 3 évig nem tömegközlekedtem egyáltalán. Előtte se volt semmi, de ami most megy, az döbbenet.