Apás szülés. Más is van, aki így látja?

Te most babát vársz kedves kérdező? Ezt csak azért kérdezem, mert régen, amikor még nem voltam terhes, én is hasonlóan vélekedtem: nem akartam, hogy emiatt másképp nézzen rám a párom, ne adj' Isten megundorodjon tőlem, stb...

De ma már, néhány év eltelte után (azt gondolom érettebb is lettem), na meg van egy tökéletes házasságom, teljesen másképp vélekedem.

Abban igazat adok, hogy nem szabad ráerőltetni ezt egy férfira sem. De ha mindketten úgy döntenek, hogy apás szülés lesz, akkor nincs ezzel semmi gond! Sőt! Engem nagyon megnyugtat, hogy ott lesz a szerelmem. Vele akarom végig csinálni az egész szülést és nem akarom megfosztani őt sem az élménytől. Ja, sokat beszélgettünk az egészről a párommal, és az jött le, hogy ő is elég érett ahhoz, hogy ne a "disznóvágás" jusson eszébe a saját gyermeke születéséről.

Sok fiú barátom, ismerősöm bent volt a párja szülésénél, mindegyik pozitívan élte át, sokkal jobban tisztelték őket utána. Egyik sem undorodott meg, vagy ilyesmi. Na, meg ha belegondolsz, ha az a férfi, aki arra hivatkozik, hogy a szülés miatt undorodott meg a feleségétől, akkor az összes nőtől megundorodhatna, hiszen minden nő, ill. a többségük szül, vagy fog és mindegyik hasonlóan csinálja. Tehát az olyan férfi, akkor majd a saját neméhez fog vonzódni?

Na, mindegy, oldalakat tudnék írni erről. Szerintem ez is érettség kérdése!

Mintha csak én írtam volna a kérdést!Tvaly született a babánk akkor voltam 23 éves.Felmerült bennem az apás szülés,beszélgettünk róla a párommal és úgy döntöttünk ő kint vár.Végül úgy történt,hogy miután bementünk a kórházba és előkészítettek utána én kimehettem a vajúdóból a váróba,szinte az egész tágulási szakaszt a váróban töltöttem a férjemmel :D A tolók azok kemények voltak nem bántam meg hogy akkor már nem látott elég volt neki előtte a nyúzott fejem.Sajnos végül császár lett.

Egyáltalán nem bántam meg hogy nem volt bent.Mi is láttuk már egymást hányni,elláttuk egymás sebeit stb de mi úgy gondoltuk a szülés nem a férjemnek való.Az egyik barátnőm szeretett volna bejönni (nem kértem rá ő hozta fel) de visszautasítottam.A szülésznő is mondta ritka ha egyedül jönnek az anyukák.

Senki nem akar rábeszélni kedves kérdező semmire. Mindenki maga dönti el mit és hogyan szeretne.!!! Azonban az mégis megdöbbentő, hogy "mások mondták" milyen is az a szülés és te ez alapján mondasz véleményt?

Nagyon szívesen beviszlek szülésre és azt gondolom piszkosul elgondolkodnál, hogy elmondások alapján ne mondj véleményt. Csak a saját tapasztalatod engedjen dönteni bármiben. Nagyon szomorú ha döntéseket hozol az életedben emberek elmondása alapján.És rengeteg szülés videó van talán előítélet nélkül végig kellene nézned. Nem egyből undorkodva, hogy hú egy "disznó ölés",és vérzik is hát azt sem tudod mennyit. És a baba "mocskos" tudod az az anya testében termelődött, és a babát védő magzatmáz. Ez mind mind a párod és a te tested "sejtecskéi". De vsz. úgyis a fejedbe vettél dolgokat és ezek kitörölhetetlenek. Csak az szomorít el, hogy hallomások alapján. Mert ha tapasztalatból mondod és döntesz azt mindenki el kell, hogy fogadja,de így csak sajnállak.

hát kedves 25-ös! te aztán jól félre olvastál valamit! sehol nem írta a kérdező,hogy: miért akarják őt rábeszélni..?

és miért ne érezhetné azt,hogy ő nem akar apás szülést.

én sem akartam.és sokan mondták,hogy majd ha szülök akkor másként látom,de nem lett igazuk. engem kifejezetten zavart,hogy a vajúdáskor láttam rajta az aggodalmat és csak ott járkált és cserélgette a fejemen a vizes rongyot.beszélgetni sem tudtam vele,mert a fájásoktól nem tudtam még arra is figyelni. szóval:én akkor voltam nyugodtabb ha kicsit kiment.

miért olyan nehéz elfogadni,hogy nem mindenki szeretne apás szülést?

Párom nem szeretett volna bent lenni az első perctől kezdve. Nem is erőltettem, anyukám volt velem végig, rengeteget segített, jobb volt így, mintha apa lett volna velem.

21/L és 7 hós baba anyukája

Ezt elsősorban neked kell eldöntened. A férjem is rám bízta a döntést, de azért hozzátette, hogy szeretne bent lenni. Ott volt, ő vágta el a köldök zsinórt. Imádja a fiát, boldog és harmonikus a házasságunk azóta is.

Vannak azonban olyan férfiak akiket sokként ér a látvány. Nem hiszem a sógorod a szülés látványa miatt hagyta el a családját, megtette volna anélkül is. Ez a férfitől függ. A legfontosabb az, hogy neked hogyan jó: te szülsz, neked legyen a lehető legkényelmesebb(már amennyire egy szülés az lehet).

Mindkettőnél bent volt a férjem, de erre nem ment rá a házaséletünk, sőt, talán most a második baba után jobb, mint valaha :)

Szerintem azért jó, ha bent van Apa, mert ez a kettőtök életében talán a legnagyobb esemény, amit sem a doki, sem a szülésznő nem fog veled átélni, nem fogja hagyni, hogy szétmorzsold a kezét a fájdalmak közepette :)

Én úgy fojtottam el a fájdalom kiáltásaimat, hogy belefúrtam a fejem a férjem hasába, így nem volt olyan hangos :)

Nyilván nem a legjobb passzban lát az emberünk, de szerintem felelősséggel tartozunk egymásért. Én biztos nagyon elveszett lettem volna a férjem nélkül, és csalódott is, ha nem lett volna mellettem.

Egyetértek azzal, ha egy férfi emiatt ábrándul ki a nejéből, az valahol tényleg csak a kirakatot szerette :)

Sokan panaszkodnak már terhesen is, hogy a férjük nem kívánja őket, mióta babásak, stb. A Férfi elsősorban a Nőt lássa a feleségében, és ne az Anyát, vagy bármi mást