Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Mindenki ennyire tartott a...

Mindenki ennyire tartott a szulestol? Ki hogyan keszul a szulesre?

Figyelt kérdés

Ahogy kozeleg a nagy nap egyre jobban felek tole, eddig nem is izgultam, de most mar egyre inkabb csak arra tudok gondolni, hogy minden rendben legyen. Felek a fajdalomtol is, mivel ez lesz az elso babam, es nem tudom mi var ram. Segitett valakin az agykontroll?

35+5 hetes kismami


2009. júl. 22. 12:10
 1/10 anonim ***** válasza:
Én borzasztóan féltem. Minden nap a terhességem alatt ezen járt az eszem hogy fogom kibírni. De mindig azza vígasztaltam magam hogy több millió nő kibírta már, én is ki fogom. Nem volt egyszerű, nagyon fáj, de utána ha már megvan a baba minden rosszat elfelejtesz. Hidd el!
2009. júl. 22. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

Én már az első pozitív teszttől kezdve meg akartam szülni.:) Na, nem a pozitív élmény miatt...első baba volt nekünk is, fogalmam sem volt, mi vár rám. És az ismeretlentől féltem inkább, mint a fájdalomtól. A fájdalom van, azt elkerülni nem lehet. Ennek tudatában készültem, olvastam mindenfélét, hogy legalább azt tudjam, mi zajlik a testemben, hogy amikor eljön az idő, tudatos legyek.

Talán éppen ezért nem volt annyira vészes a szülésem. Persze, fájt nagyon, de nem ez maradt meg bennem. Próbáltam végigkövetni a babám útját a külvilágra, így nem a fájdalom kötött le, ezért nem is viselt meg "annyira".

2009. júl. 22. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:

Szia! Persze természetes, hogy izgulsz, egy kicsit félsz is az ismeretlentől, de nem kell félni, hidd el!


Életed legszebb napja lesz, még a fájásokkal együtt is :o ).


Tanácsként: Ne küzdj majd a fájások ellen, hanem próbálj meg együttműködni velük. Közben arra gondolj, hogy minden egyes méhösszehúzódás közelebb hoz ahhoz a pillanathoz, mikor átölelheted a picibabádat.


A szülés maga minden ellenére egy csodálatos folyamat, én szerencsésnek tartom magamat , hogy Nő vagyok és átélhettem egyszer, és fogom most újra. Próbálj meg lazítani, pihenni, és zenét hallgatni.


36 hetes kismama

2009. júl. 22. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

szia,

én egyáltalán nem féltem, még a szülőszobán sem rémültem meg, és komolyan mondom a fájások is "jól estek" mert tudtam, hogy hamarosan meglátom a szemünk fényét. Mindvégig arra gondoltam, hogy simán fogok szülni, aztán sajnos császár lett a vége, amire viszont nem készültem fel és nem tett túl jót a lelkemnek....

Hidd el senki nem tud 100% felkészülni, hisz aki nem szült, nem tudja milyen élményben lesz része, az ismeretlenre pedig nehezen "készül fel" az ember.

Az nagyon nagyon jó, ha agykontrolozol! Biztosan segíteni fog!

Könnyű szülést, és boldog babázást kívánok neked!

7hós anyujáka

2009. júl. 22. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
Én ugyanebben a helyzetben vagyok,bár nekem már megmondták,hogy barátkozzak meg a császár gondolatával,mert nem fordult be a baba.Én nem félek,hanem rettegek...nem a fájdalomtól,hanem a pillanattól,amikor műtőbe tolnak.Attól félek,hogy be fogok pánikolni...olyankor nagyon szapora a légzésem.Én arra gondolok,hogy inkább segíteni szeretnék a babámnak.Mert ha pánikolok,azzal csak ártok neki is.
2009. júl. 22. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

Szia

Én állandóan pánikoltam mindig mondtam férjemnek én ugyan nem megyek szülni persze mindig jókat nevetett ezen aztán eljött a 39.hét onnantól kezdődött a legrosszabb időszak tudtam hogy már bármikor elkezdődhet és végre megfogtam az én kis kincsem nagyon lassan telt az idő már nem volt más témám mint hogy szülni akarok nagyon vártam hogy végre jöjjenek a fájások és induljunk innentől kezdve nem érdekelt hogy mi vár rám és mennyire fog fájni csak tartsak már ott 4 nap telt így el aztán jöttek a fájások semmi pánik nem volt rajtam és már nem is siettem sehova nyugodtan neteztem és vártam azt amikor már tényleg el kell indulni fájni fájt az idő lassan telt már alig vártam hogy azt mondja a doki hogy akkor lehet nyomni elég gyengék voltak a fájásaim de az orvos segítségével 3. nyomásra meglett a kicsi lány. Akkor azt mondtam én többet nem szülök 4 hónap telt el azóta de már a kis tesó gondolatával játszok. Akármi is történt ott akármennyire is fájt a közelébe se ér annak amit az ember érez mikor először megpillantja,megfogja azt aki az ő testébe fejlődött és hosszú hónapokig annyira várt!

2009. júl. 22. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:

Nagyon koszi a valaszokat lanyok! Sokat segit hallani masok tortenetet, akik mar tul vannak ezen, vagy eppen egy cipoben jarnak velem...

Megegyszer koszi a sok valaszt!

2009. júl. 22. 15:50
 8/10 anonim ***** válasza:

Én az első pillanattól vártam, és most a másodikat még jobban várom.

Ez a legszebb dolog, ami történhet az emberrel!

Nekem egyáltalán nem volt kibírhatatlan, sőt , nem is tudom miért modnják, hogy a szülés fáj...

Én ne a fájdalom szót használnám rá, hanem a néha kellemetlen kifejezést.

Imádtam terhesnek lenni, és imádtam a szülést is, csak bánom hogy olyan gyorsan vége lett...

De most újra átélhetem, és most jobban ki fogom élvezni:-)

2009. júl. 22. 21:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Szia,én 11 hetes vagyok és én is ugy félek mint te.De ezen most már tul fogunk esni ha már bement oda ki is kell jönni.
2009. júl. 23. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

Szia

Én is féltem az elsőnél nagyon és már a félidőben felkészített hogy nem szülhetek simán csakis kizárólag császárral mert olyan komoly szívproblémám lett a terheség alatt. Na innentől a félelmet a rettegés váltotta fel de csodák csodája mikor oda került a sor egy Misztikus túlvilági nyugalom lett úrrá rajtam és minden mindegy volt csak had foghassam had láthassam a kisfiam. A másodiknál új élményekkel gazdagodtam felcsillant a remény a sima szülésre Igaz nem így lett és nem is okozott gondot mert tudtam mi vár rám. Szintén egy felettem álló erő segített abban hogy nyugodt maradjak és minden úgy ment mint a karikacsapás. Most várjuk a harmadikat és az első perctől kezdve a nyugalom a jelszavunk és a pozitív dolgok bevonzása. Persze ehhez szükség van a párod támogatására egy segítőkész türelmes orvosra, és kórházi személyzetre. Bármi ami a szülés pillanatában rossz és iszonyú elmúlik egy szempillantás alatt mikor meglátod , megöleled a porontyodat aki a világ legszebb legügyesebb és legnagyszerűbb kis csodabogár a világon. Ne izgulj és Szép szülést.

33-hetes km

2009. júl. 23. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!