Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Milyen érzés volt, amikor a...

Milyen érzés volt, amikor a szülés után a kezedbe adták az elsőszülött babádat?

Figyelt kérdés

Mit éreztél, mire gondoltál, stb...

(Csak az első baba esete érdekelne, mert a másodiknál már van tapasztalata az anyukának, és nem vadiúj az érzés.)


Köszönöm, ha megosztjátok velem a történeteiteket.


2012. aug. 3. 20:29
1 2 3
 11/24 anonim ***** válasza:

Szia, sajnàlom hogy ilyen traumàs szulèsed volt.

Az enyèm viszonylag rovid volt, de nagy baba volt ès szakadtam elfàradtam, amikor aztàn a kezembe nyomtàk fura èrzès volt, olyan gondolatok kavarogtak bennem, jè ez a picùr tènyleg az enyèm?Hogy fèrt el odabent, meg ilyesmik.Aztàn alìg vàrtam hogy visszaadhassam a fèrjemnek, annyira fàradt voltam hogy nem bìrtam a karomban tartani, na meg fèltem is hogy kàrt kozok benne.Szòval nem rogton volt ez a nagy kotodès.Aztàn ahogy teltek a napok szèpen osszeszoktunk, szerintem azok az èrzèsek amiket Te vàrsz kinèl elobb kinèl kèsobb alakulnak ki!Azt se felejtsd el hogy kavarognak benned a hormonok ès ez sem segìt.Na meg ott van a szulès amit traumakènt èltèl meg.Szerintem ne szègyeld, ha legkozelebb talàlkozol a vèdonovel, mesèld el neki.Az is lehet hogy egy kis szulès utàni depressziò ès egy kis segìtsèg kell.

2012. aug. 3. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/24 anonim ***** válasza:

én most!!!! 9 hónapos lányommal!!!!!! fogtam fel hogy anya vagyok, ő az enyém én az övé örökre

ez azért nem mindenkinek megy könnyen

húgom is mesélt sokat, ő előbb lett anyuka, és fél éves babájával érezte úgy hogy most talán már menni fog az anyaság :)


azért ez elég bonyolult átváltozás


lehet hogy mi későn érők vagyunk

2012. aug. 3. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/24 anonim ***** válasza:
100%
Anyukáddal tudsz beszélni? olyan a viszonyotok? Védőnőnek én nem említeném első körben, mert ki tudja , milyen....Amiről írsz egyébként kedves Kérdező, nem egyedüli eset "gyermekágyi pszichózisnak" hívják, 99%-ban a keringő hormonok okozzák. Zavar van a rendszerben, és ellentétes érzelmeket olt ki benned. Nem tudsz a babádra pozitívan gondolni, de ugyanakkor meg lelkiismeretfurdalásod van emiatt. A legfontosabb, hogy tudd ez egy átmeneti állapot. Alapesetben 1-2 hét, míg elmúlik, néha kicsit hosszabb! De ne zárd el magadban, meg azt érezd h sz.ranya vagy, mert nem, hanem beszéld ki magadból, akár anyukádnak, akár a legjobb barátnődnek! Nem tudom megmondani neked mikor van az a "pont" amikor jön az az érzés, hogy "úristennekemvanalegszebb-babám a földön", de eljön...!:))
2012. aug. 3. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/24 anonim ***** válasza:
64%
Nekem nem volt ennyire borzalmas a szülés, 12 órát vajúdtam, de semmi különös. Mégis olyan érzéseim voltak, vagyis inkább nem voltak!!, amit én sem mertem sokáig elmondani senkinek. Sőt, a mai napig is csak a legjobb barátnőmnek mertem erről beszélni. Egyszerűen megfogalmazva nem tudtam szeretni a lányomat. Nem éreztem semmit. Nekem is olyan volt, mintha kaptam volna egy gyereket akit el kell látnom és kész. Ez eltartott 1-2 hónapig, aztán éreztem, hogy egyre jobban tudom szeretni. Ez csak fokozódott és most már elmúlt két éves, de olyan mintha nem állt volna le a "szeretet növekedés". Imádom, bár most éljük a hiszti, dac és mindenféle korszakot, néha be tudnám zárni egy hangszigetelt szekrénybe vagy két napra, ennek ellenére a világ minden kincséért nem adnám! Most 32 hetes vagyok a másodikkal, remélem vele kicsit zökkenőmentesebben indul az élet. Nyugi, ez meg fog változni! Eljön még az idő, amikor attól is sírva fakadsz, ha csak szépen rád néz!
2012. aug. 3. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/24 A kérdező kommentje:

Hát, azt hittem, hogy kapok majd hideget-meleget, de nem. :)

Köszönöm, hogy ennyire megértőek vagytok!

Most megkönnyebbültem. Lehet, hogy túlságosan rágörcsölök a dologra. De jó tudni, hogy nem egyedüli eset vagyok.

Akkor most csak szépen megvárom, amig elmúlik. :)

2012. aug. 3. 23:38
 16/24 anonim ***** válasza:
aZ ELSŐ SZÜLÉSEM UTÁN el sem hittem hogy az enyém a gyerek. Lehetett volna bárkié. Nem éreztem különösebb kötődést, csak mint bármelyik más kisbabához, hogy jajj de aranyos. Az első hónapban, voltak napok, mikor ha valaki azt mondja vissza lehet csinálni az egészet, én odaadtam volna a gyereket hogy vigye. A régi életem akartam. Aztán teltek a hetek, és elkezdtem megszeretni a manót. Kb 3-4 hónap volt mire úgy éreztem ennél jobban nem lehet szeretni. Jelentem lehet. Most 5 éves, és imádom. A második szülésemnél sem jött a katarzis, de ott már nem estem úgy kétségbe mint először. 2-3 hét alatt le is csengett a dolog. Imásom ketteskét is. Én mostanában néha attól félek, hogy éppen a túlzott szeretet és féltés miatt vagyok pszichiátriai eset. Folyton rettegek a gyerekeimért. Ha gondolod írhatsz priviben, is, ha van kedved beszélgetni. Hidd el van kiút, és nem rózsaszín köd az anyaság, de csodálatos lesz.
2012. aug. 3. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/24 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem aki valaha szült már, az megért téged. Akármilyen hatalmas élmény is egy szülés, azért mégis csak nagyon durva fájdalommal jár minden esetben. Főleg ha még nehéz szülés is volt, teljesen normális, ha pihenni akartál utána és idegesített, hogy rád erőltetnek dolgokat, pl. a szoptatást. Szerintem majd ahogy nőni fog a gyereked, és felfedezed, hogy egyre több mindent tud, már rád mosolyog, már nyúl utánad, már forgolódik, már kint van egy pici fogacska hegye stb. akkor egyre jobban bele fogsz szeretni a kisemberbe :)
2012. aug. 4. 08:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/24 anonim ***** válasza:

Nekem még van elvileg 5 és fél hetem a szülésig, de tökéletesen megértelek és azt javaslom, ne szégyelld és főleg ne zárd magadba a problémádat, ez nem a te hibád, hanem hormonális és egyéb a lelkedben rejlő okai vannak.

Hidd el semmi gond nincs ezzel és az, hogy legalább itt beszélsz róla, mutatja, hogy gyógyulni akarsz és szeretni.

A saját és a babád egészsége érdekében próbálj segítséget kérni szakembertől, ha nincs senki a közeledben, akiben maximálisan megbízol!

Én a munkám során láttam ebből kiinduló anyákat, akik nagyon durva szintre jutottak el, mert nem mertek segítséget kérni.

Holott néhány beszélgetés és annak a tisztázása, hogy ez természetes, minden problémát megold.

Nagyon drukkolok neked!!

Itt találsz akár telefonos segítséget is, ha van pár perced egyedül:


[link]

2012. aug. 4. 08:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/24 anonim ***** válasza:

Az első lányomnál mikor először megláttam: -Ez meg fiú! Összetévesztettem a köldökzsinort ahogy egy pillanatra oda néztem.

A 2. lámyonál: -Ez meg barna hajú? Mindenki szőke a családba, azóta 2 éves és ő is szőke, de akkor megdöbbentett.

Az anyai ösztön szerintem később úgyis beindul majd, én gyből tudtam dédelgetni, de hiányzott a régi önállóságom, most meg szeptemberre öcsikét várunk, mi akik sosem akartak gyereket ;). Csak az elsőt nem terveztük, a többit igen :).

2012. aug. 4. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/24 anonim ***** válasza:

amikor megszületett a kislányom annyira rosszul voltam hogy majdnem elájultam ennek ellenére az orrom alá dugták és szinte parancsolták hogy :

ITT VAN ANYUKA PUSZILJA MEG !


én nem akartam abban a pillanatban, de az arcomhoz nyomták a kis száját így kénytelen voltam jópofit vágni és félig megpuszilni.

nem éreztem abban a pillanatban kötődést, annyira brutál volt a szülésem hogy majd meghaltam ,

amúgyse egyből alakultak ki az anyai érzéseim..


hát most meglátjuk milyen lesz :)


26 hetes kismama

2012. aug. 4. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!