Van a fővárosban vagy környékén olyan kórház, ahol a nagyobbik testvér is bent lehet a családi (fizetős) szobában mindaddig, míg haza nem térhet a család az újszülöttel?

Azt hiszem, a Kérdező nem megy semmire a minek kellett... hozzászólásokkal:(.

nem vagyok budapesti, így a kérdésedre nem tudok válaszolni, csak annyit tudok segíteni, hogy van már itthon is olyan bába, akinek megvan az engedélye otthonszülés kísérésére, ha e mellett döntesz(amit én személy szerint teljesen megértek).

Ezt csak zárójelben kérdezem meg:), mit értesz az alatt, hogy a Feréb- ügy óta?

Tátva a szám, sose hittem volna, hogy ilyen probléma is van ilyen hozzáállás miatt.

18 évesen azért majd elmehet majd moziba? :O

Szoptatáspárti és kötődéspárti vagyok, de ez már a durva kategória. Szegény kislány...

nagyon rosszat teszel a gyerekeddel, ha berakod magad mellé egy kórházba. a szülés utáni dolgok nem neki valók. ez fogja megviselni, nem az, hogy nem szophat. mellesleg neked sem lesz erőd egy szülés után még vele is kínlódni meg szórakoztatni egy KÓRHÁZBAN.

az égvilágon semmi megrázkódtatás nem fogja érni, ha 2-3 napig az apukájával lesz és téged meg esetleg meglátogatnak, Sőt, jól fognak szórakozni, még ha ezt te nem is hiszed el. Nagyon magadhoz akarod kötni, hidd el, ez nem jó neki sem! Az újszülött babádat se tedd már ki bármilyen kis fertőzésveszélynek sem, kérlek.

2,5 éves már nagy, mindent el lehet neki magyarázni és együtt sem kell vele már aludni.

Nekem is pont 2,5 év van a gyerekeim között, mint neked lesz és hidd el, semmilyen testvérféltékenység vagy megrázkódtatás nem volt, pedig nem szoptattam őket tandemben meg nem alszom velük egy ágyban és voltam már tőlük távol több mint 1 órát is. sőt:)

otthonszülés: nem tudom, ezt hogy gondolod, szerintem ez nem igazán legális. a gyereknek meg borzalmas lehet egy ilyet végignézni/hallgatni meg anyukát véresen, kifáradtan látni...

A kórház kérdésre nem tudok válaszolni, de más tapasztalatomat megírom.

Nekem a második babámat sikerült igény szerint szoptatnom, de ettől függetlenül sokat volt másokkal. Egyrészt amikor 10 hónapos volt, három hát kórházi ápolásra szorultam egy betegség kapcsán. Naponta bejártam, és kb. 5-6 órát voltam távol.

A lányom megtanulta, hogy akkor van szopi, amikor én vele vagyok, és egy-egy távollétem után mindig "bepótolta".

Másfél éves volt, amikor kettesben elmentünk apával három napra, de ez sem okozott neki fennakadást, amikor visszajöttünk, simán folytatta. (Akkor még napi 8-10x szopizott).

Két és fél éves pedig már jóval nagyobb, simán megérti azt a pár nap kihagyást.

Szerintem a szülés utáni fáradalmak és az új babával való összehangolódás miatt is érdemes meggondolni ezt. Simán menni fog utána a tandem úgy is hidd el!

Istenem, mennyi frusztrált ember van...

Hogy jöttök ahhoz, hogy ítélkezzetek, és bejósoljátok a kislány jövőjét...? Jó ég, mi baja lenne? Gondoljátok ennyin múlik egy ember személyisége...?

(Mielőtt nekem esnek: nem vagyok ősanya, nem vagyok együttalvós, még szoptatni sem szoptattam szinte egy percig sem a gyermekem, csak nem gondolom azt, hogy én minden dolog mögé tudok látni...)

Te életed, te lányod, te terhességed, te szülésed.

Itt sok hasznos dolog lett leírva és bár gondolom kicsit zavarnak a kritikák, attól azok még igazak.

Én 3 gyereket hagytam itthon 2 hétre, hétfőn jöttem haza immár babával és a lányom nekem is anyás, bár már nem szopik, de attól a kötődés még erős, de eszembe nem jutott volna ez a verzió, ami neked.

Én nagyon büszke vagyok a férjemre, hogy helytállt. Hogy eljárt dolgozni és mellette becsülettel és hibátlanul ellátta a többi gyerekünket. Lányom apás is lett, de én nem irigyeltem tőlük. Nálunk sincs semmilyen segítség, csak magunkra számíthatunk és kocsi nélkül a város szélén nekünk sem könnyű (nem Pesten lakunk, hanem vidéken, ahol óránként jár a sárga busz).

Felelőtlenség kitenni fertőzésveszélynek a kisbabát és traumának a kislányt.

A szüléssel kapcsolatban pedig nincs igazad, de ez már lerágott csont. Attól, mert évmilliókig nem volt ilyen orvostudomány, ami ma, az még nem mentség arra, hogy merő kényelemből valaki otthon szüljön.

De a te életed. Ha baj történik, neked kell majd elszámolni a lelkiismereteddel.