Mi volt a legnehezebb amikor megérkezett a kistesó?
Ezek ellen megpróbálok mindent. Természetesen, amit tudok.
Te mit tettél? Nálunk most aludt először a mamánál 2 hete, de szerencsére semmi gond nem volt. Ugyanis szülésnél náluk lesz. Azóta már volt még egyszer még egy kicsivel több ideig és az is nagyon jól sikerült, alig akart hazajönni. A barátnőméknél van pici baba, ahová sokat járunk és olyankor állandóan a kezemben van, hogy szokja. Egyenlőre egyebet nem tudtam kitalálni.
Először is felejtsd el, hogy magadra és a férjedre még egy perced is lesz az első pár hónapban.
Minél hamarabb közös napirend, ami ugye leghamarabb 2-3 hónapos kora körül lehetséges.
Egyszerre fektetem le őket, mindegyik kicsit danolászik és elalszanak. Ha nem így tenném, hiába vannak külön szobában, egyik felkeltené a másikat.
Délelőtt a kicsi a babakocsiban alszik, a nagy bent van, így nem kiabálja fel.Főzni is ilyenkor szoktam, vagy ha a férjem itthon van.
Evés: egy időben esznek, kivéve ugye az éjszakait a kicsinél, akkor az kezdi, aki éhesebb.
Az eleje totál káosz lesz, de utána összeszoknak.Legalábbis nálunk így volt...Ja igen, az első hónapban hordta a férjem a kaját.
Ha alszanak, azonnal pihenj te is, különben bedilizel:-))Én is így jártam, azonnal takarítani kezdtem nap közben, persze hogy totál kimerültem.A kicsi most már csak egyszer kel éjszaka kb. fél órára, úgyhogy már leszoktam a délutáni szundiról.
25 hónapos és 4 hónapos kiscsajok anyukája
Pontosan ugyanekkora korkülönbség van a gyerekeim között. :) nekem ugyan lány a nagyobbik, fiú a kisebbik.
A legnehezebb kb. az első 3 hét volt, amíg a kisasszony megszokta, hogy nem egyeduralkodó. Egy-két tipikus dolog is előfordult, pl. az addigra önállóan, gyönyörűen evő lányomat etetni kellett, sokszor úgy, hogy a picit közben szoptattam :)
Tavasszal született a fiam, ez sokat segített, mert rengeteget lehetett játszóterezni, s a kicsi nagyon jóízűeket aludt a jó levegőn a babakocsiban.
Kb. 1 hónap elteltével konszolidálódott a helyzet, egészen addig, amíg a kistesó el nem kezdett helyet változtatni, mert akkor már veszélyben voltak a nagy játékai. Ekkor megint egy picit zűrösebb időszak kezdődött, nem is tudom, meddig tartott, de szép fokozatosan megoldódott.
Ma 2 és fél és 5 évesek, imádják egymást (egyébként kezdettől fogva, rengeteg ölelgetős fényképünk van). A lányom már nem is emlékszik arra: milyen volt, amikor még nem volt tesója...
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Kedves utolsó előtti! Én is azt sejtem, hogy az az időszak lesz kritikus, de első hétre iderendeltem a mamát (óvónő az anyukám) és hárman vagyunk tesók, bízom benne, hogy segít majd a rutin:) második héten pedig apát szeretném itthon tartani. Így talán nem lesz olyan durva. Aztán jön majd a mélyvíz, mert utána se apa, se mama, de legalább addigra egy picit hozzászokik. Kedves utolsó, akkor egy cipőben járunk nagyjából:)
Ma is lefekvéskor mondtam neki, hogy ha megszületik a tesó, akkor ott fog kettőnk között aludni délutánonként, mert ő még pici és sokszor fogja kérni, hogy anya megetesse a cicijéből és ezért ott lesz mellettem a cicimen, de majd közben fogom az ő kezét is. Azt mondta rendben van anya:) Aztán majd meglátjuk mennyire lesz rendben:):):) Én nem vagyok nagy hordozós, úgyhogy újszülött kengurut vettem az első időszakra. hasonló okokból, mint Te. Hol fogsz szülni kedves utolsó?
nekem per pillanat az a legnehezebb, hogy érzem a fiamon, hogy fáj a szíve, amiért osztoznia kell. nem bántja a tesót, nem rossz, egyszerűen bánatos.Még az elején vagyunk, remélem hamar megszokja, próbálok a lehető legtöbbet vele lenni, és ugyanúgy csinálni mindent, mint régen.
Ja és tényleg káosz van egyelőre...:)
3 éves a fiam, 1 hónapos a lányom
17 hónapos volt, mikor megszületett a pici. Az eleje nem is volt nehéz nekem, a kicsi aludt-evett-aludt, addig a nagyobbikkal játszottam. A nagyot mindenbe belevontuk ami a pici ellátásával kapcsolatos: segített pelenkázni -Ő vette le a pelust, krémezte a popiját..., segített a fürdetésben, mindenben. Nagyon élvezte.
A neheze most kezdődött, a kicsi 10 hónapos a nagy 27 hónapos (kettő múlt). Pár hónapja a nagy a dackorszakát éli, irigykedik, lökdösi, ütögeti a kicsit "ez az én játékom..." gondolom féltékenység is rájátszik. Pedig az elejétől figyelek arra hogy nehogy azt érezze Őt kevésbé szeretem. Csak hogy már a kicsi is mászik, feláll, bútor mellett lépeget, menne a nagy után.
Szóval nekem ez a nehéz, nem is az eleje. Az eleje inkább fárasztó a sok éjszakázás miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!