Mit csináljak? Hiába gondolok szépre.

Szerintem is vigyél magaddal valakit, na nem mintha egyedül nem lehetne végigcsinálni, a zavartalan befelé fordulásnak is megvan az előnye, de én is azoknak a táborába tartozom, akik igényelték az apuka jelenlétét. Esetleg a párodnál is tehetsz egy próbát. Mondd el neki, hogy a szüláés nem egy borzalmas, vérfürdő, és trancsírozás. Egy hosszú időszakban szinte csak lelki segítség lesz szükséges, közvetlen a fejednél, a kezed szorítva, pontosabban az ő keze lenne szorítva:). Amikor jön a baba, akkor már ki is mehet, te már úgysem fogsz vele törődni:), de kétlem, hogy akkor már ki akarna menni:)

És természetes, hogy félsz, amiatt ne aggódj. A szülés nem könnyű, de amikor ott vagy, egyszerűen történnek a dolgok, és magad is elcsodálkozol majd, hogy szép fokozatosan hogyan ugrod meg az akadályokat. Bármilyen nehéz dolog, egyben szép, és természetes. Bízz magadban, és akard átélni!:) Az alábbi szüléstörténetet tudnám ajánlani neked is, és a párodnak is! Tényleg ilyen! Pedig itt még komplikáció is volt, ami egyáltalán nem tövényszerű. Én a párommal is elolvastattam szülés előtt, és volt egy-két könnycsepp:)

A link lemaradt:)

[link]