Hová lett az ösztönös viselkedés?

Kedves kérdező,

azért írsz így, mert hála istennek halvány dunsztod nincs arról, hogy egy szülés milyen komplikációkkal járhat.

Nagyon fontos logikai összefüggés, hogy a komplikációk NEM A NEGATÍV GONDOLATOKTÓL lesznek életveszélyesek!!!

A régi időkben SEM CSAK A HIGIÉNIA hiányától haltak meg!!

Az arányok egyáltalán nem stimmelnek!! Nem a gyermekágyi láz volt a fő ok, ez inkább akkor lett, amikor az orvosok boncolni kezdtek Semmelweis idejében és ezután mentek szülést vezetni.

A normál halálozás bizony az elvérzés, elakadás, lepényleválás miatt voltak leginkább. Tehát azokban az esetekben, amikor életmentő császárt kellett volna végezni.A régi időkben a császárt az anya nem élte túl.

Igazából nem értem a problémádat. Sajnos gyanítom, hogy a te fejedet is átmosták, különben nem lennél ennyire nagyon érzelmileg érintett és egyoldalú. Azok az emberek szoktak így nyilatkozni, akik agymosáson mentek át. Ezt nem sértésből írom, hanem tapasztalatból.

A mai világ asszonya nem engedheti meg magának, hogy vesztesége legyen, mikor amúgy is alig születik már nálunk gyermek. Az orvos sem engedheti meg, mert a legkisebb műhiba után feljelentik és oda az élete, a szakmai becsülete. Ez biztosan benne van abban, hogy sokszor túlbiztosítják magukat és az indokoltnál több a műtéti befejezés.

Arról nem is beszélek, hogy a szülés közben mennyire megsérülhet a gyermek, már a legkisebb oxigénhiányos állapot is maradandó sérüléseket, tanulási és viselkedés zavarokat okozhat. Ez gyakran csak évekkel a szülés után derül ki.

A szülés élettanilag egy nagyon szép élmény a fájdalmassága mellett. A legtöbb orvos ezekben az esetekben nem is igen avatkozik közbe, a kórházba is bába vezeti le a szülést.

Viszont, ha beüt a baj, akkor ott azonnal cselekedni kell. Az elsősegély nyújtásból talán ismered az időfaktor fogalmát. Ez igazából versenyfutást jelent az idővel, sokszor másodperceket jelent. Ismert ilyen komplikáció a szülésnél a lepényleválás.

Ha ez otthon történik, akkor hiába a tapasztalt bába, messze a műtőasztal, sokkal kevesebb az esély, mint a kórházi szülésnél. Ebben az esetben régen belehaltak a nők a szülésbe.

A gyerek nyakára tekeredett köldökzsinórt lehet, hogy le lehet fejteni, de lehet, hogy nem. Késlekedés esetén a baba oxigén hiányos lesz, aminek már írtam a következményét.

Ilyenkor jönnek Hollandiával, de ha megnézed a szülési statisztikákat, akkor látod, hogy a németországi kórházi szülésnek sokkal jobbak az eredményei, mint a holland otthon szülésnek.

Én ezért azt mondom, hogy ha minden rendben, akkor legyen az ember ösztönös, legyen ott a bába a női segítő, de ha komplikáció adódik, akkor lehessen azonnal beavatkozni, legyen vésztartaléknak ott az orvos. Ez jelenti a biztonságot.

Szerencsére nagyon sok orvos van, aki ennek a híve, ezek közül kell választani, nem a szakmájában kontárokkal negatívan példálózni.

Az, hogy a védőnők a tápszergyárakkal állnak kapcsolatban, röhejesnek tartom. Lehet, hogy előfordult ilyen, de akkor már inkább a gyerekorvos, mivel ő írja receptre az adott tápszert. Elég sok orvost ismerek, de még olyat nem hallottam egyiktől sem, hogy ne szoptasson anyuka.

Tehát konklúziónak elmondom, hogy lehetünk kizárólagosan a természetesség hívei, de annak ára van! A természet sokszor nagyon kegyetlen! Mindenkinek el kell döntenie, hogy ezt vállalja-e vagy sem.

Én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy gondozott, problémamentes terhesség után sajnos elkezdett szivárogni a magzatvizem, (valamint teljesen fájdalommentesen kitágult a méhszájam 2 centire).

Mivel sajnos kolleganőmben meghalt úgy a gyerek a terhesség utolsó hetében (!) hogy nem vette észre. hogy a magzatvize szivárgott. Ezért én rögtön kórházba mentem, ahol megállapították a bajt.

A jelenlegi rendszer szerint koraszülés esetén az anyát szállítják olyan helyre szülni, ahol azonnal ellátják a babát. Folyamatos monitorozás mellett 2 napig "egyben voltunk" még, de a folyamatosan csordogáló magzatvíz és a fertőzés veszélyének fennállása miatt megindították a szülést. Végig biztonságban éreztem magam, mert tudtam, a lehető legjobb kezekben vagyok én is és a baba is. Problémamentesen megszületett a gyerek, 2 hét után haza is mehettünk. Most 10 hónapos, folyamatos utógondozásban részesül és habár a 34. hétre született, szerencsére utolérte a többi babát mindenben. Hozzáteszem, hogy a kórházban lévő védőnő segítségével sikerült tejcsit fejnem (annyira fájt a mellem, hogy én képtelen lettem volna otthon megkínozni magam, inkább hagytam volna annyiban) és ennek köszönhetően habár lefejve, de kapott anyatejcsit is, ami egy koraszülött babának még fontosabb.

Ebből mindössze annyit szerettem volna kihozni, hogyha ez 100 évvel ezelőtt történt volna, akkor a gyerek ma nem élne.

Tudom, az enyém problémás volt, de a lényeg, hogy BIZTONSÁGBAN éreztem magam. (a szülés előtti napokban és a szülés közben is.)

Ne haragudj, de én nem tudom azt elfogadni, hogy a nem megfelelő lelki felkészülés okozhat komplikációt, ami életveszélyessé válik. Ilyen esetleg nagyon nagyon extrém, mentálisan erősen érintett betegeknél lehetséges, a többi mese habbal.

Lepényleválást és súlyos vérzést sem a psziché okoz. Elhiszem, hogy vannak pszichoszomatikus betegségek, de azért egy életet veszélyeztető szövődményt én nem ide sorolnék.

A másik, hogy igazából mi a kérdésed? Mi a problémád? Meg tudod fogalmazni?

Az, hogy miért bélyegeznek meg? Azért, mert a magyarországi körülmények között miután nem áll rendelkezésre a sürgősségi császár lehetősége, nagyon nagyon nagy felelőtlenség otthon szülni! A korábban leírt időfaktor fogalmát igyekeztek pszichésen negálni, ti "otthonszülők" .

Ugyanez a helyzet a komplikációkkal is. Aki otthon szül, az pszichésen felkészült, tehát mentesítve van a komplikációk java részétől. Ez sajnos nem igaz.

Statisztika: Teljesen tévút, miután az otthon szüléseket csal teljesen problémamentes terheseknek engedik, ezért a patológiás terhesek a kórházba kerülnek, ott rontva a statisztikát. De ez nem azt jelenti, hogy az otthonszülésnél jobbak az eredmények, hanem azt, hogy más a minta, egy teljesen szűrt mintája van. Ez így nem valid, nem reprezentatív. Ha tanultál valaha statisztikát, akkor érted miről beszélek.

Azt írod, hogy az anyukák nem érzik, mi a "helyes". Kérdésem: akkor mi a helyes? Mondd meg! :)

Mit értesz "fejhatás" alatt orvosi szempontból? Induljunk ki a szakmailag jó orvosokból, nem a kontárból. Tehát egy szakmailag jól képzett orvos mit csinál rosszul?:) Ugyanis csak asszisztál a szülésnél, semmi mást:) A szülést bába vezeti a kórházban is. A mai kórházi gyakorlatban a jól képzett korrekt orvos úgy hagy szülni, ahogyan te szeretnéd. Van labda, kád, franciaágy, bordásfal stb. A szülészetek gyönyörűen felújítottak. Lehet orvost, bábát is választani, akikkel megbeszéled az elképzelésedet.

A fájdalomcsillapítás csak egy lehetőség, ha valakinek nagyon alacsony a fájdalomküszöbe, vagy nehéz szülése van.

Szerintem ti is nagyon el vagytok tájolva a kórházzal kapcsolatban. Mást hallottatok a Geréb tanfolyamán, mint ami valóban van.

Ami ennyire elvakulttá teszi az embert, mint ahogyan korábban is írtam, erősen agymosás.