A szülési fájdalom végig olyan, mint a menstruációs görcsök voltak, csak sokkal erősebbek?

Szerintem nem egészen ugyanolyan. Valóban ugyanaz okozza, hogy összehúzódik a méh, de menstruációkor csak az alhasadban érzed, szüléskor meg az egész hasadban (mert ugye időközben akkorára nőtt a méhed).

Nekem csak az elején tűnt menstruációs görcsnek, a vége már olyan volt, mint egy brutális gyomorrontás. De ki lehet bírni, nyugi. :)

Én nem is tudom jellemezni milyen fájdalom...

Azért mondanám, hogy mensihez hasonló, csak jóval, de jóval erősebb, mert ez így talán még érthető annak, aki nem szült még.

De őszintén szólva, ez egy olyan egyedi fájdalom, amit képtelen vagyok értelmes szavakkal, hasonlatokkal leírni.

Görcsös, feszítő fájdalom talán...

Nekem is fájt a menses szülés előtt.. De a szülési fájdalom... Összehasonlíthatatlan. Nekem pl. a derekam és a lábaim fájtak borzalmasan, úgy éreztem, hogy leszakad. Meg persze alul a hasam. Kb. a derekamtól indult a fájdalom, és jött előre ill. lefelé a görcs ahogy jöttek a fájások. Feküdni/ülni nem tudtam, csak állni és járkálni, nekem úgy volt "kényelmes".

De túlélhető, ne stresszelj ezen! :) Nem mindenkinek tart sokáig, és van akinek pl. alig érezhetően fáj. Lehet, hogy te is épp a szerencsések közé tartozol!

Könnyű szülést neked, és boldog babázást!

3. válaszoló vagyok.

Nekem is mindig nagyon erős görcseim vannak menzeszkor, mégis (vagy talán épp ezért, ki tudja?) nekem sokkal kevésbé volt szörnyű a szülés, mint számítottam rá. Jó, fájt, de bele azért nem kellett pusztulni.

Ráadásul van egy nagyon fontos dolog, ami a szülést minden egyéb fajta fájdalomtól megkülönbözteti: az, hogy van értelme. Rossz meg nehéz, aztán kibújik a baba, és egyik pillanatról a másikra nem csak hogy elmúlik a fizikai fájdalom, hanem valami olyan boldogság önt el, amilyet még soha nem tapasztaltál. Arra, amikor a magzatmázas kis testét rád teszik, egyszerűen nincsenek szavak.

Most nyilván a komplikációmentes szülésről beszélek, de a Tied olyan lesz. :) Egyébként teljesen normális, hogy tartasz tőle egy kicsit, mindenki fél az ismeretlentől. Én is féltem. Most már mindjárt megszületik a második, és egy csepp félelem sincs bennem, csak kíváncsiság, hogy vajon milyen lesz a baba. :)