Anyukák! Nem féltetek a szüléstől? Milyen volt? Én nagyon félek tőle!

Én két és fél hónapja szültem meg a kislányomat... első baba, én is nagyon izgultam! :)

Nekem azon nem kellett izgulni, hogy mikor kell elindulni a kórházba, mert egy héttel szülésem előtt már befektetett a dokim (nem volt gondunk, csak túlhordtam a picit, és nagyon óvatos dokibácsink volt). Nekem rögtön 5 perces fájásokkal indult az egész és a legvégéig ez meg is maradt, nem sűrűsödtek, csak erősödtek a fájások ahogy haladtam előre... nem mondom, hogy nem fájt, mert ez nem lenne igaz, nagyon fájt... de szerintem teljesen átvészelhető, nekem rengeteget segített, hogy bent volt velem a párom végig! Nekem nem folyt el a magzatvízem magától, hanem amikor megindultak a fájások, megkaptam a beöntést, aztán nst... majd bejött a párom... én egész vajúdás alatt sétáltam és álltam, azt mondták így gyorsabb, és jobban fogok tágulni (ráadásul nekem annyira beágyazódott pickém fejecskéje hgoy nem is tudtam ülni, mert nagyon kényelmetlen volt, feküdni meg azért nem is akartam mert akkor ugyan enyhébbek voltak a fájások de folyamatosak nem volt köztük egyáltalán szünet). Nem kaptam érzéstelenítőt... csak cukros infúziót kaptam mert eléggé elfáradtam ahogy közeledett a vége, és hogy legyen elég energiám a kitoláshoz, a dokim adatott be nekem egy kis cukrot. Aztán burkot repesztett a dokim, ettől már nagyon erősek lettek a fájásaim (bár addig sem voltak gyengék) és a tágulás is begyorsult, max fél óra és már fektettek is fel a szülőágyra, a kitolás már gyorsan ment (a vajúdásom sem volt hosszú ahhoz képest hogy első baba, az igazán erősödő fájások olyan 3 órától voltak és este 10-kor megszületett a kislányom), két kicsi gátmetszést csinált a dokim (ezt nem is éreztem, csak az összevarrást de az sem volt vészes), nem repedtem, semmi komplikáció nem volt! Összességében, az hogy talán nem akarok több gyereket az max 2 hétig tartott, aztán végig gondoltam, hogy nem is volt olyan vészes, a fájások nem tartanak örökké, és a végeredmény mindent megér... még ha olyan kis hisztigép is mint az én drága pici lánykám! :)

Nem minden szemműtét után van császár, de akkor sem örökké, ha eltelik 2 év a műtét és a császár között, akkor nem feltétlen kell, illetve -3,5 dioptriánál rosszabb látás lehet még az ok, de orvos függő, meg persze először szemésztől kell szakvélemény. Van olyan orvos aki bevállalja ezek mellett is a vaginális szülést, az én véleményem, hogy jobb nem kockáztatni a retinaleválást.

A kérdésedre annyit tudok mondani, hogy én eddig nem féltem a szüléstől. Most vagyok a 26. hétben, és kicsit már kezdek izgulni. Szerintem is természetes az ismeretlentől való félelem, és természetes is. De azt gondolom, hogy hála Istennek a legtöbb nő megkapja azt az anyai ösztönt, ami a félelem és a fájdalom ellenére is előre tudja vinni. Legalább is én így remélem. :)

A szüléssel meg a szexxel nincs semmi baj. Ellenben a te női felmenőidtől kapott példa nagyon zavaró lehet. Olyannnyira, hoyg még valódi fájdalmas szülést é sakár szextől való lefordulást is okozhat. Jó lenne azokat az élménybeszámolókat felülírni - vagyis arányában helyére tenni - azzal, hoyg más nőkkel beszélgetsz erről - ahogy most el is kezdted. Sok szép élményt is hallhatsz. É sezáltal fizikailag is könnyebb szülésed lehet majd.

Minden évben szokott lenni Születés nNapja, járj el! Sokmindenkivel megismerkedhetsz, mire szülsz majd.

[link]