Oxitocinnal vagy nélküle? Ki hogy szült?
Én kaptam,de utána nagyon bedurvultak a dolgok...szerintem nem tágultam rosszul(így utólag).este 10 re voltunk bent a kórházban, akkor 1 ujjnyira voltam tág, éjfél körül 3-ra, ekkor kérdezte a doki adjon-e, és mivel nem tudtam hogy szeretnék-e így kaptam...háromnegyed 2re megszületett a fiam, csak 15 perc volt a kitolás, de az rettentően fájt...kicsit szét is estem az első nyomás után, úgy nyugtattak a szülésznők.Ezt így utólag nagyon szégyenlem:(
Több ismerősöm volt, akik nem kaptak, elmondásuk szerint nem volt olyan durva, de hosszabb volt a kitolás...
azon gondolkoztam következő babánál hogy legyen...Legyek határozott és ne kérjek?
Kinek mi vált be?
Kedves Kérdező, az USA-ról beszéltem, de a legtöbb Nyugat-Európai országban is ez a protokoll/rutin.
Azert a vaskos borítékért cserébe Mo-on igazán hagyhatnák a nőket békében, a saját testük ritmusa szerint tágulni, erre nincs szabály.
tegnapi 15.xx vagyok
Volt fogadott orvosom, de talán az ügyeletes nem sietett volna??? :((((
ja igen, az USA-ban máshogy működik....
újra egy megerősítés, hogy nem vesztettem azzal, hogy ügyeleten szültem.Igazából nem volt havi 10ezrünk magán rendelésre, meg sok rossz sztorit hallottam olyanoktól, akiknek volt fogadott dokijuk.
De ezek szerint valószinű kaptam volna, ha adok pénzt akkor is....protokollból.
Amúgy igaz, legalább ha fizet az ember, nem is keveset, akkor legalább azt csinálják vele, amit szeretne!!!De ehhez nem kéne, hogy pénzt kelljen adni...na mind1, ez már más téma:)
Első szülésemnél kaptam oxitocint, szinte ugyanúgy éreztem mindent, mint ahogyan azt Te is írod.A kitolási szak is szörnyű volt, úgy éreztem, hogy nem bírom, belehalok.
Aztán dokit váltottam, kértem, hogy semmi beavatkozás ne legyen(amennyiben nem indokolt), hagyjuk, hogy a maga tempójában történjenek az események.
Így is volt, a doki hozzám sem ért, nem is kaptam semmit, a babám 2 óra alatt kibújt, egy nyomás volt az egész kitolási szak, ami egyáltalán nem fájt.Még gátmetszésem sem volt, azt mondta a szülésznő, hogy nagyon szépen engedtek a szövetek, nem repedtem, egy darab öltésem sem volt. Szóval ennyit tesz, hogy ha hagyják a természet törvényei szerint lezajlani a szülést.Mindenkinek ezt tudom javasolni:))
Én oxival szültem, mert egyébként csak light-os fájásaim voltak. És ez nem jó. Kellenek a fájások. A doki szerint régebben a fájásgyengeségbe sokan bele is haltak.
Ki lehet és ki kell bírni. Aki nem kap oxit az valószínű magától produkál erős fájások.
Betti válasza:
Na,akkor itt most én leszek a kivétel,úgy látom.Egyáltalán nem vagyok oxi párti,de leírom,nálam hogy történt.
Első szülésem enyhe fájásokkal kezdődött,nem akartak erősödni,így oxit kaptam.Hát volt mit látni(érezni),ahogy írjátok nekem is egybefüggő,elviselhetetlen fájásaim lettek,de szerencsére csak másfél óra volt az egész és megszületett a kisfiam.Rövid ideig tartott,de teljesen kimerültem.A kitolás viszont egyáltalán nem fájt,15 perc volt.
Második szülésemnél nagyon el szerettem volna kerülni az oxit,hát ez nem jött össze.Reggel 6kor szivárogni kezdett a magzatvizem,persze fájás semmi.Szintén nem erősödtek,úgyhogy 8.30-kor bekötötték az oxit.Hát kész voltam,amikor ezt kimondta a dokim,de láss csodát szinte semmi sem történt.10 perces enyhe fájásaim maradtak továbbra is,viszont tágultam így is,9.30-kor megvizsgált a dokim és mondta,hogy mindjárt nyomhatok,hát el se hittem.Az utolsó fél órában sűrűsödtek és erősödtek egy kicsit a fájások,de ez sem volt vészes és 10.10-kor megszületett a gyerkőc.Még csak el sem fáradtam.Nem is gondoltam volna,hogy így is lehet szülni,ráadásul oxival,de mégis.
Hát ilyet kívánok mindenkinek!
Szia!
Én kaptam oxitocint (Reggel fél 9-kor burokrepesztés (41.héten))délután 1-kor, majd 15:30-kor levette a szülésznőm (mert fájdalomcsillapítót kértem), majd egy óra múlva újrakaptam (mert abba maradt a tágulás), és kb 17 órától éreztem a toló fájdalmat, 21:32-kor sikerült megszülnöm. De ez egyéni eset, mert én túl kicsi, túl szűk voltam/vagyok, és a babám hozzám képest túl nagy, túl hosszú (volt).
(Én teljesen kifordultam önmagamból...a szülésznőm rám is szólt többször, de hiába...Mondtam neki, hogy én nem bírom a fájdalmat hisztizni fogok. De a végén nagyon megdicsért, azt mondta, hogy nagyon büszke lehetek magamra és legyen több önbizalmam!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!