Szülésnél a kitolás a fájdalmasabb vagy inkább a vajúdás?

Csatlakozom a többséghez.A vajúdás a rosszabb.Éjfélkor kezdődött és délután fél 2-re lett meg a kisfiam,a kitolás már 2-3perc alatt megvolt és észre sem vettem már.

Nekem is a kitolás volt a fájdalmasabb, én a vajúdást átbeszélgettem mindkét alkalommal, a tolófájások voltak erősek, de az az utolsó 5 perc volt már csak.

A kitolás nekem sokkal rosszabb volt, mert úgy éreztem, hogy elviselhetetlen ez a feszítő érzés és mindjárt szétszakadok, nem mintha a vajúdás kellemes lett volna...

Csak ismételni tudom az előttem szólókat. A kitolás fáklyásmenet ahhoz képest, ami előtte van. (Fájdalomcsillapítás nélkül szültem.)

Nem összehasonlítható a kettő. Hiszen az egyik a dolog kezdete inkább, a másik a vége. A kitolás nekem nem fájt, a vajúdás pedig gyorsan jött és elmúlt, amíg tartott fájt.A kitolás mégis nehezebb volt: egy fájás alatt 3szor kellett tolni. Ez nekem nem volt könnyű. Ennek ellenére hamar meglett a lányom.

A vajúdás nekem milliószor rosszabb volt! A kitolás már a megváltás volt! :) Pedig vajúdás alatt kaptam edát, mert annyira nem bírtam a fájdalmakat! A kitolásnál már nem hatott az eda.

nekem is a vajúdás volt rosszabb, elhúzódó, érzéstelenítés nélkül, plusz oxitocint adtak, ami dobott a fájásokon. A kitolás is fájással jött, de ott már "beleszólhattam", és minél erősebben és hosszabban nyomtam, annál hamarabb kibújt a baba (így kevesebb, mint 10 perc volt a kitolás). Visszagondolva elfelejtettem, hogy fájt, csak arra emlékszem, hogy szóltak, h nyomjak a következő fájásnál.

A vajúdás nekem mindhárom gyereknél elviselhető vagy inkább minimális fájdalommal járt. Viszont a kitolásnál én sem voltam egyszer sem ügyes. Én azon az elven vagyok, hogy nekem nagyon nem segített az, hogy úgy nyomjak, mint aki nagywc-zni készül, rosszul nyomtam... Hatékonyabb lett volna arra koncentrálni, hogy pisilni akarok:) Szóval számomra a kitolási szakasz a legrosszabb élmény... Fájdalomcsillapítás nélküli szülések voltak.