Tényleg nem szabad nyöszörögni vajúdás közben és kiáltani szüléskor?

Beszélj az orvossal, hogy bocs, ha ordítani fogok. Nem tervezem, de előfordulhat. Egyébként ne azon agyalj, majd,hogy mekkorát fogsz ordítani, meg nyögni, hanem, hogy az erődet inkább a kitolásra fordítsd a végén legalábbis. Ha látják, hogy figyelsz rájuk, próbálod csinálni amit kérnek, még ha kiabálsz is rendesebbek lesznek veled. Levegővételre gondolok, tolásnál kitolásra nem csak erőlködésre.

Van aki elengedi magát, de ordítani tud, és az csak nehezíti a dokik helyzetét is, a tiedet pedig hosszabbítja a fájdalmad, mert tovább tarthat az egész szülés emiatt. Azért valamennyi fájdalom jajjt, el kell viseljenek, és hozzá is vannak szokva.

Ne aggodj ! Jó szülést !

Ja, ha még nem szültél meg, nekem amit ellestem, és jó volt, már kitolásnál, hogy tolni, ahogy kérik, addig amíg kérik, majd gyors friss levegőt veszel és már nyomod is a következőt. Ne állj meg pihenni, mert visszábbszívódik a baba.

Én fogadtam dokit, akit egyébként sokan utálnak a városban, de legalább ennyien ajánlottak, szinte Istenként tisztelve. Ő egy főorvos, az osztály második embere egy megyei kórházban. Mondták mellé nem kell szülésznő, mert mindent maga csinál, nem kell aggódni, mert az orvos barátnőm mondta a szabadsága alatt nem volt nap, hogy ne a szülőszobáról kijövet találkozott volna vele., úgyhogy ha hívják, ő jön.

Tulajdonképp nevetségesen alacsony volt az ár is, mert 2006-ban, 3000 volt egy vizsgálat és a 10 héten mondta 4 vizsgálat lesz magánrendelőben, ha szükséges a többi a kórházban, amiért természetesen nem fizettem, úgyhogy 12 ezerből letudtam a terhesgondozást.

Szülés napján, ott téblábolt a szülőszobán, egyből odaugrott, vizsgált, burkot repesztett, nekem is sárga trutyi folyt, mindenfelé, még burokrepesztés után egy órával is. Ott hisztizett nővérke- a doki kérdezte tőle, hogy talán nincs a kórházban takarítónő, mert szerinte van és pont ezért vagy ugorjon ő a felmosóért. Kértem, hogy hadd szálhassak le a szülőágyról, mert rettenetes. Nővérke, szülésznő ott örjöngőtt hogy képzelem, Dokim annyit szólt, igen sajnos panaszkodni szoktak a kismamák, ültessék ki a kismamát, ha úgy akarja.

A varratszedésnél, meg megnyitotta a sebet, és mivel feküdtem nem láttam, de valami trutyi végigfolyt a lábamon, mondta a doki, pillanat letörölget, és természetesen kifizeti a bugyimat, hálóingemet (de végül is kimostam)és amikor leszálltam, vicces helyzet volt, mert doki térdelt és törölgette a vért a papucsomról a nővérkék meg löködtek, hogy ne álljak a földre, mert összepiszkolom, a doki lökte félre őket, hogy hagyjanak békén, inkább hívjanak takarítónőt.

Úgyhogy én kijelenthetem minden szempontból a dokim volt értem. És nála szültem a másodikat is.