Szüléstől való beteges félelemmel lehet valamit kezdeni? (tokofóbia)

Semmilyen észérvvel nem lehet meggyőzni,mert fóbiás vagy.Te is látod,hogy asszonyok milliárdjai szülik a 2.3.4.10. gyereket.És semmi bajuk.A pillanatnyi fájdalom elmúlik.Fogadj nőgyógyászt és beszéld meg vele,hogy csak császárral szülsz.

szülj edával.

Pszichiáter, most komolyan és szülj eda-val.

Megértelek, még csak tervezzük a babát, de én már most pánikolok a szüléstől ... Olvastam sokat a témáról, néztem szülésvideókat és arra jutottam, hogy semmiképpen nem akarok természetesen szülni. Néhány óra vajúdás aztán császár. Én ezt a megoldást találtam ki a félelemre. Amúgy is többszázerbe kerül a szülés fogadott dokival,akkor inkább fizetek kicsit többet,de nem kell végigrettegnem a terhességet. Még gondolkodom azon, hogy felkeresek egy pszihológust, hátha tudja csökkenteni a félelmet, de igazság szerint nekem a császár biztos tudata fogja jelenti a megnyugvást.

Szia!! Én is hasonló cipőben jártam, mint te. Én voltam pszihiáternél és pszihológusnál is. Kiderült a fóbiám, amihez még társult egy fizikai tünetekkel járó pánik. A babát terveztük és mégis végigrettegtem a 9 hónapot. A családom próbálta megérteni hála istennek. A vége úgy alakult, hogy császárral szültem, igaz avval is akartam. Nem bántam meg, nekem nincsenek rossz tapasztalataim. Olyan jó volt túl lenni rajta. Én ettől is féltem. Nekem olyan fóbiám van, ami az orvosi beavakozásoktól való rettegeség. Egy szó, mint száz, megszenvedtem, mert rengeteget féltem, de a császár nekem megváltás volt. És a lényeg, hogy nem szabad szégyelni ezt, mert sajnos létezik és nem tudják azok , akik nincsenek benne. Kérj segítséget szakembertől mindenképpen. Vigyázz magadra, minden jót. Egy hetes manó anyukája.

Én is hasonlóktól félek mint Te. Nekem van egy csodálatos 5 éves kisfiam. Mindig szerettem volna két gyereket, de nagyon parázok a szüléstől, terhességtől.

Szia! Jöhet a sok bláblá, hogy bízzál Magadban stb., ha egyszer félsz akkor félsz, tenni kell ellene. Én a terhességem első 3 hónapját végigrettegtem (olyan halálfélelmem volt a szüléstől hogy hányásig fajult, nem vicc- láttam magam a ravatalon), nődokim így vagy úgy komolyan vette de vhogy nem annyira vészesen, végül, a terhesség előrehaladtával vhogy alábbhagyott ez a félelem, gondoltam lesz ami lesz, egészséges terhesség, egészséges baba, valami csak lesz, évezredek óta szülnek, megleszek én is. Megjegyzem kislánykorom óta császárpárti vagyok, drukkoltam hátha faros lesz a fiam .... Nos. Már 6 hónapos a kisfiam, természetes szülés volt, fájdalomcsillapító nélkül (EDA-ra "már nem volt idő" ááá mindjárt itt a baba dumával.) A vajúdás kismiska a kitoláshoz képest. A gátmetszést meg sem éreztem, na de az utána jövő méhszájvarrást 1 órán keresztül annál inkább. Azt hittem ott pusztulok el, mi az hogy a természetes szülés az élmény, túlélőtúra, na az igen. Utána meg nem kelsz fel csak úgy ripszropsz és mész zuhanyozni, nem kell mindent benyalni amit az ősanyák szajkóznak. Olyan mintha az úthenger ment volna át rajtad. Szal nem rémisztgetni akarlak, de mostani eszemmel ezen horror tapasztalatok után bátran mondhatom, ha úgy érzed hogy a császárra jobban fel vagy készülve lelkileg, akkor intézd el, légy erős, ne hagyd hogy rábeszéljenek. Mindig csak a császár árnyoldalát ecsetelik a természetes szülés pártiak, de arról mélyen hallgatnak, hogy hüvelyi úton történő szülés után boldog nyertese lehetsz egy kis hüvelyfal vagy méhelőreesésnek, az aranyér az már annyira megszokott hogy meg sem említik, na meg egy kis farokcsontrepedésnek -mint esetemben, hogy két hónapig nem tudtam normálisan ülni- és nem a gátseb miatt. Így a szoptatás is kényelmetlen volt. Summa summárum, ha félsz, intézd el a császárt, állj ki magadért. (Férjed jó kis támasz ha foghatja a kezed de TE szenvedsz illetve éled át azt a horrort, nem sokat tud tenni érdekedben). A második gyermekem császárral akarom szülni, és lapáttal verem agyon aki rá próbál beszélni a természetes szülésre. - ja hogy ha simán szülsz rögtön megkaphatod a gyereked stb.... ha-ha-ha- a halálfélelem után inkább magaddal foglalkozol hidd el, örülsz hogy túlélted. Hajrá, kívánok minden jót és további panaszmentes terhességet!

A császárral is van egy bökkenő: Ha megvan a pici, és császárral történt a szülés, és akartok neki kistestvért, akkor az előző varrás felszakadhat. 30 éves korban asszem kockázatosabb, és 35 éves kismama ehhez már "koros", szokták mondani.