Mikor és hogyan indult nálatok a vajúdás? Meddig tartott a szülés első babával?

Éjfélkor elfolyt a magzatvíz, mint a hülye amerikai vígjátékokban. Kb úgy. Elázott az egész hálószoba kompletten. 39+2 voltam akkor.

Mivel zuhatagszerűen jött,felhívtuk a mentőket, mi legyen.

Ugye előeshet a köldökzsinór ilyenkor,az veszélyes a babára.

Mondták feküdjek le,jönnek. Férjem utánunk jött autóval.

Másnap délelőtt 11-ig vajúdtam, apás szülés lett volna. De oxival sem tágultam az égvilágon semmit.

Közben a lányom nem reagált jól az oxira,szóval sürgősségi császár lett.

Kiderült, 3x volt a nyakán a zsinór,és az is fojtotta. Vagyis szorította a nyaki eret.

De 9/10 es Apgarja lett,kicsit kék volt,de felpofozgatták 😀.

Nekem ez egy pozitív történet. Nincs benne tágítgatás,ballonozás,kikönyöklés,több napos vajúdás. Semmi kínzás.

11 órát vajúdtam teljes békében a férjemmel,aki ott volt velem. Nem kértem gázt se,pedig adni akartak. Fel voltam lelkileg készülve a szülésre.

Én ágyon feküdtem, úgy volt jó. 2x ültem ki labdára,de nem volt sehogy kényelmes.

Én örülök, hogy viszonylag hamar meglett a lányunk. Persze tudom, hogy ez neki nem volt túl jó az oxi miatt,de hamar kivette a dokim (2016-ban szültem, volt orvosom). Mindketten hamar túl voltunk rajta.

Azt sajnálom, hogy a testem nem akarta az apás szülést. Én nagyon szerettem volna. Sajnos a legminimálisabban sem indult el a tágulás az orvos szerint. Teljesen zárt maradtam. (Csak a víz fért ki...)

Dehát ember tervez....

Addigra mar bent voltam par napja a korhazban, es a 38. heten is befektettek, mondvan, hogy 2-3 hettel kisebb a magzat a koranal. Az elso alkalommal 5 nap utan hazakertem magam, a masodiknal viszont kikinlodtam azt az egy hetet, szerencsere a vegen mar en is babazhattam.

A kiirt utan egy nappal, amikor is mar 4 napja bent voltam, meginditottak. Oxitocinnal, burokrepesztessel. Vegigkinlodtam a delelottot, de csaszar lett a vege kora delutan. Reggel 9-kor mentem a szuloszobara, a kutya nem volt ott rajtam meg a szulesznon kivul, ez augusztusban volt, egy vasarnapi napon. A ferjem fel 11-re erkezett, beszelgettunk, ereztem a fajasokat, nem igazan haladt a dolog, nem is tagultam, semmi nem tortent, aztan delben a doki mondta, hogy o javasolna a csaszart, elkinlodhatok orakig de nem fog tortenni semmi. Szoval annyira surgos azert nem volt.

13 ora utan szuletett meg a babam, a ferjem kapta meg az aranyorara, aztan ahogy engem elrendeztek, visszatoltak a szobamba (privat szobam volt) odahoztak a babat is, es a ferjem is jott.

Amugy az orvos azt mondta, nem volt magzatvizem, a zsinor a gyerekem nyakara tekeredett, es a lepeny is eloregedett, szoval semmikeppen nem tudtam volna megszulni huvelyi uton. Azaz de, tobboranyi kinkeserves vergodes utan. Jobb ez igy, az a fajta fajdalom nem nekem valo, a vajudasnal is majd meghaltam, nem tudom hogy birjak ki tobben is 24+ oranyi fajasokat.

Be kellett feküdnöm indításra. Nálunk éjjelre rakják fel a ballont reggel indítanak. Még mielőtt kipakoltam volna, elöntött a magzatvíz. Megvizsgálni se tudtak úgy, annyira folyt. Érdekes, hogy én is úgy tudtam, hogy nem jó, ha ömlik, veszélyes, feküdni kell, de senki nem foglalkozott vele. Azért felrakták a ballont, mert még tök zárt voltam. Akkor még nagyon enyhe fájás volt. Ha nem folyt volna el a víz, eszembe se jutott volna, hogy szülhetek. Az éjszakát úgy volt, hogy a szobában töltöm, de jöttek értem, hogy jobb, ha a szülőszobán leszek már. Folyamatosan monitoroztak szinte, nekem meg pár óra múlva már baromi erős fájásaim voltak. Aludni már nem tudtam és előtte éjszaka se sokat. Vártam a reggelt, hogy kaphassak gázt. Nem nagyon nézett rám senki, csak szenvedtem ott magamban. Kérdeztem, hogy melyik az a pont, ahol már lehet gázt kapni, hogy legalább lássam a célt, de kb.kiröhögtek. "A ballon 2 ujjnyinál kiesik. Kiesett már? Na, ugye! Hol van az még?" Reggel végre a váltásnak eszébe jutott megvizsgálni. Kiderült, hogy 7 centire nyitva vagyok🤦🏽‍♀️A ballont ki kellett szedni... Végre kaptam gázt és folytattam a szenvedést délutánig. Akkor már szinte végig volt velem egy szülésznő, de sajnos a tolófájásoknál elakadt a dolog. Arra jutottak, hogy nem fogom tudni megszülni. Téraránytalanság és nem volt beékelődve a feje. 20 óra vajúdás után császár ☹️

Ennek ellenére se volt traumatikus élmény. A fájdalom szörnyű, de azt is bevállalnám még 1x, ha ilyen cuki lesz az eredmény 😁Nem emiatt nem lesz több baba.

reggel 7kor éreztem, valami folyik. Mintha pisilnék, de tudtam nem. Fél órára rá megint.

Mivel amúgy is mentem aznap nst-re, szóltam, hogy a magzatvízre gyanakszom.

Megvizsgáltak, küldtek is fel a szülészetre.

Ott elmondtam, hogy valószínű szivárog a magzatvíz, erre a doki kiröhögött, mert a magzatvíz vagy elfolyik, vagy nem. Nincs olyan, hogy szivárog.

Reggel 9 kor betettek egy szobába, délig rám sem néztek.

Délben csináltak egy ctg-t, fél órát volt rajtam, majd újra otthagytak.

Délután éreztem még párszor, hogy folyik. Szóltam. Kiröhögtek, mert bepisiltem biztos...

Estére sírva könyörögtem, csináljanak egy uh-t, mert nem mozog a fiam. Majd ők tudják...

Végül este 8kor jött a váltás, az éjszakás doki vett végre komolyan.

Megvizsgált, csinált egy uh-t, majd azonnal burkot repesztett, tolt a szülőszobába. Magzatvíz szinte semmi nem volt, a fiamnak meg volt 210-es pulzusa.

Ahogy a szülőszobára értem, hallottam hogy ordított a nappalisokkal, mert rég meg kellett volna szülnöm.

Oxit kaptam egyből, gépekre kötöttek. Csak a bal oldalamon fekve vajudhattam. Pokol volt.

Végül hajnali 2re lett meg a fiam.