Császármetszés után természetes szülés vagy Császármetszés megint?
Már van egy babám, aki császármetszéssel született, mert nem tágultam. Még csak félidős vagyok de dokimmal beszéltem, hogy hogyan "kellene" szülnöm. Azt mondta ő mindkettőt támogatja, ha császármetszéssel szeretném, akkor tud kiállítani igazolást róla.
Őszintén rettegek a hüvelyi szüléstől. Múltkor indítottak, nem tágultam semmit és este 5kor már mondták császár lesz de nem volt szabad műtő így hajnali 1kor császároztak meg. Szörnyű élmény volt, maga a tudat, hogy hiába vajúdok nem tart semerre sem, ezenkívül elégge hisztis is voltam (sajnos alacsony a fájdalomküszöböm). Emiatt szégyellem is magam, azt is, hogy nem tudtam megszülni és azt is, hogy a következőtől is félek.
Az is bennem van, hogy fiam 1.5 éves lesz maximum mikor születik a pici és félek másokra hagyni. Nagyszülők nagyon messze vannak, így csak ismerősök vagy barátok vannak akik tudnak rá vigyázni de félek, hogy nem viselné az altatást és az etetést túl jól (másokkal nem nagyon eszik).
Szerintetek melyik lenne a jó döntés? Esetleg van pozitív vagy akár negatív történetetek császár utáni hüvelyi/császáros szülésről?
ugyan azt akartam írni, mint 11. Te nem vagy meg fejben, ez a legnagyobb baj.
Még az előzőt sem dolgoztad fel, de már újra terhes vagy. Csak magaddal csesztél ki.
A gyerek benn nem marad, az holtbiztos. Csak nem mindegy, hogy jön ki.
Hogy mentálisan felkészülsz, ott vagy fejben, vagy tényleg csak sodródsz az árral és mégnagyobb lelkisérülésed lesz ezzel.
Mindenkinek ment a zöld kéz.
Amúgy én tényleg azt hittem túl vagyok rajta, de lehet tényleg nem. Nem várom, hogy varázsütésre megoldódjon azért tudom nem így megy, egyszerűen csak félek. Van még egy kis időm felkészülni, úgyhogy megpróbálok. Amúgy már nagyon várom, hogy itt legyen a pici.
Persze mindenképpen érdeklődöm meg átbeszéljük majd a lehetőségeket ottani dokival. Amúgy nem magától a vajúdástól félek, mert a fájdalom egy dolog. Hanem hogy nem halad semerre. Egyszerűen amíg vajúdtam és 2 perces fájások voltak az oxitól nem volt semmi baj olyan 1 óráig mikor kezdtem kicsit kétségbeesni, hogy nem tágultam semmit és nem haladt semmit. Elvileg a hegvastagság már egyáltalán nem számít manapság. Ha befektetnek semmi bajom nem lesz mert itt lesz a picivel az apja. Egyedül a szülésnél lesz velem. Csak attól a naptól félek mi lesz a gyerekkel, utána már nem :D apja teljesen el tudja látni, mindent megcsinál, van amikor ő viszi az egész estés rutint Egyedül, vagy lefekteti délután (itthonról dolgozik, picit meg csak ágyba kell rakni és elalszik). Csak ha más teszi le azt nem viseli jól, meg evésnél tápszert csak tőlünk fogadja el és lefekvés előtt kell neki még.
Igazából ha magától indulna az lenne a legjobb. Akkor tudnék itthon is vajúdni, fel lennénk mindketten készülve a szülésre.
16os
Mert túlhordtam 1 héttel. 41+0-n indítottak és 41+2-n született meg császárral. Ballon után 2 centit tágultam, de oxi ellenére sem haladt semerre. 2 perces fájásaim voltak, de nem tágultam tovább és a baba sem jött le.
Amit tudok, hogy a babám az később fogant, mert pont vérvételen voltam 20. Napon és nem volt peteérésem a vérvétel szerint, ígyvalószínűleg 7-10 nappal később fogant. Úgyhogy valószínűleg nem hordtam túl, de menstruáció szerint igen. Amúgy az ultrahangokon hozta a korának megfelelő méretet.
18as
Igen ez nekem is álom lenne :D igazából valószínűleg csak túlaggódom. Nekem az altatás mindig egy ilyen fontos dolog volt. Valószínűleg azért. Pedig nagyon gyorsan barátkozik amúgy, olyanokkal is akiket nem ismer. Majd azért írok egy hosszú napirendet mit mikor hogyan, ha mégis úgy alakul akkor tudja más is altatni :D igazából álmom lenne egy viszonylag gyors természetes szülés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!