Császáros szülés utáni bűntudat?

Császárral szültem.

Idő előtt, mert beteg voltam.

Nem tudtam szoptatni.

És egyik sem érdekelt, jól van ő is, én is valamennyire. Miért kellene azon gondolkodnom, hogy milyen a hüvelyi szülés?

2 császáros gyerek után írom le a tapasztalatomat. Engem alapból nem zavart volna, hogy nem kellett szenvednem a kitolással (program császár eü okból), de mások rendesen keltették bennem a bűntudatot. Hetekbe telt, mire a napi rutin közben észrevettem, hogy érzelmi kötődés is kialakult az esetlen baba iránt, addig sokszor csak elláttam az igényeit. Lehet szépíteni meg elhallgatni, de a szülés kimaradásával ez az érzelmi katarzis elmaradt. Utána viszont mindkét esetben éreztem, hogy megdolgozom a kapcsolatunkért, csak én a szülés után. A heg gyógyulása hátráltatott sok dologban, de csináltam értük.

Most már a kicsi is 1 éves múlt és ragaszkodó, egészséges, vidám gyerekek. Már tudom, hogy a szülés pár órája összehasonlíthatatlanul pici idő ahhoz képest, ami ránk vár még. Ezekre fog emlékezni a tiéd is, élvezd te a szeme csillogását és fogd a kis kezét, amikor bűntudatod támad. Ő boldog veled, bárhogy is érkezett a karodba.

Sajnálom, hogy így érzel. Nehéz tudom.

Nekem az első fiam természetes úton jött világra, közel 24 órás vajúdás+szülés után naaaagyon nehezen. A második ugyanígy volt, nem akart előre mozdulni, nem történt sokáig semmi, tágulni se tágultam, de ő még fekvésében is rosszul állt és kakilt is a vízbe, ő császáros lett. Ezek után rájöttem, hogy az én testem nem tudja kezelni a szülést, egyszerűen nincs összhangban a feladattal.

Én is csalódott vagyok a császár miatt és a testem miatt is. De ahogy telik az idő, már nem a szülés lesz a fontos hanem a közös élet. Legalábbis szerintem sok esetben így van. Hátha te is túl tudsz majd lendülni ezen és megszűnik a szorongás. Elcsépelt, de a gyermek minden esetben kárpótolja az ilyen fájdalmakat.

Èn örülök, hogy nem veszed félvállról, hiszen egy kérdést is kiîrtàl a témában.

Fb

Császárvonal csoport

Vagy egy szülésfeldolgozó csoport ( személyes találkozós) segîthetne szerintem.

Baràtnőmnek sokat segített, mire eljutottak a műtétig a klasszikus szülès közbeni erőszak és sokszoros verbàlis bántalmazás elszenvedője volt.

Nekem is voltak dolgok, bàr nem lett császàr, de tolófájás közepette elbeszéltek a fejem felett, majd flegmák voltak, amikor nem engedtem a protokoll gàtmetszésbek, megkérdőjelezték az előző kórházválasztásomat.

Flegmák voltak.

Beszóltak, amiért szerintük későn indultunk.

Hirtelen ennyi jut eszembe 2 év távlatából.

Neked legalább az orvosok melletted àlltak mindenben.

Oka volt, amièrt nrm indult kifele.

Lehet izomtónud, amit most nem tudszvagy egyèb oka, amit nem mondtak, mondjuk rövid köldökzsinór, vagy jobban a nyakàn volt (baj nélkül lehet vele szülni egyébként)

1002 oka lehet ami hüvelyi úton akàr maradó nyomokat hagyott volna.

Örülj, hogy egészséges, a többitől pedig beszélgess a megfelelő helyeken, vagy szakemberrel.

Gratulálok a picihez

Ezt rohadt gyorsan felejtsd el. 40+3-ra szültem a fiamat. Szent természetes úton. En majdnem elvereztem ő meg aPIC-re került legzessegitore. Akkor most en is érezzek bűntudatot? Engedd el. A szules tipikusan egy olyan dolog, aminek a kimenetele kevéssé múlik rajtunk. Ez nem

Olyan, hogy hüvelyi szules=jó és fasza ügyesek vagyunk csaszar=rossz és bénák vagyunk. Ezt rohadt gyorsan felejtsd el. Az aranyorat is. Nem így alakult nálatok de a lényeg az egészség. Tudom ezt nehéz így feldolgozni de hidd el ha te láttad volna a gyereked 8 drottal és lelegeztetve neked se az lenne a gondod, hogy sikerült e megszülni huvelyen vagy nem. Tudom hogy mindenkinek a saját traumaja a legnagyobb és nem akarom leszolni a tiedet, csak tedd mérlegre mit nyertel és vesztettel. Márpedig ha a te gyereked nem akart kijönni, semmi jóra nem vezetett volna, ha erőltetik. Nálam erőltettek a természetes szülést, mert a kórházi vezetés s.fej és fontosabb a statisztika, mint bármi más. Meg is lett az eredménye. En örültem volna egy császárnak. Hidd el nálad így kellett lennie. Legközelebb simán sikerülhet egy hüvelyi szülés, ha erre vágysz. A lényeg hogy komplikáció mentes legyen.

Nekem az első császár volt. Bűntudatot ugyan nem éreztem, de az egész eseményt meg a felépülést is nagyon rosszul éltem meg. De azt is tudtam, hogy ha nem így döntött volna az orvos, akkor baj lett volna. A második babámnál nagyon izgultam, hogy minden rendben menjen. Úgy is lett, hüvelyi úton született. Most várom a harmadikat, és nem szeretnék császárt, de a baba élete mindennél fontosabb.

Ne legyen bűntudatod, ez nem a te hibád! Nem te kérted, de a baba érdeke volt. Ezúton lehet melletted lehet egy egészséges csöppség. Ugyan az aranyóra elmaradt, de most épségben nevelgetheted évekig. Nem történt baj, ez mindennél többet ér!