Császármetszés során (illetve utána)mennyire fordulhat elő trombózis, illetve tüdőembólia?

A terhesség eleve megemeli a trombózis esélyét, a császár pedig ugyanannyira mint minden műtét.

Akkor van igazi gáz, ha valakinek trombózishajlama is van.

Én két terhesseget szúrtam végig és utána még 6 hétig, "pedig" természetes szülések voltak.

Nagyon részvétem. Nekem volt - már itthon voltam egy hete, mikor megdagadt az egyik lábam, még három napig járkáltam vele, mert nem rendelt a doppler orvos... majd onnan CT... majd ja mégse járkáljak, hanem megyünk az intenzívre, apa meg ugye maradt itthon a babával... Nem adtak szurit (akkori protokoll szerint 35 év alattiaknak, előzmény nélkül nem szoktak (betegjogi képviselőnél is tettem egy kört a kérdéssel, de még én lettem leszidva, hogy rontom a kórház hírét, ügyvéd meg csak legyintett, hogy sima műtéti kockázat, semmi mulasztás nem bizonyítható)). Nincs hajlamom, hamar felállítottak, itthon is mozogtam, ittam. Szerintem tuti hozzájárult, hogy előtte három hétig bent feküdtem a kórházban és extrémen vizesedtem. A másodiknál már persze végig szurkálhattam magam, ott nem volt gond (kivéve, hogy részben a majd össz két és fél évnyi szurik miatt meg csontritkulásom lett).

Szóval amikor itt valakik ajánlgatják a császárt, hogy az sokkal kényelmesebb, mert nekik meg a hüvelyi szülés volt szörnyű, vagy pont simán már másnap ugráltak, én nem szoktam javasolni. Akkor se, ha persze jó dolog, hogy létezik és a trombózishoz ritka pech kell. (Látod, én is belevágtam másodszorra is.)