Most őszintén: ismersz olyan nőt, aki azért nem szoptat, mert félti a melle alakját?

Valaki írta még tegnap,hogy ő azért nem szoptatott mert fontos neki is és a férjének is a szép mell.

Na ezt meg hogy értsem?

Hát nem pornószínésznők vagyunk hanem édesanyák!

Méghogy egy pasi kedvéért ne szoptassam a saját kisbabámat?Normális az ilyen?

Most mi a fontos?A "csöcsei" vagy a gyermeke?

Ha egy férfi igazán szeret engem,akkor elfogad szoptatós mellel is nem?Vagyis pontosan édesanyaként a legszexibb a nő(meg kismamaként)

Áldom az eget,hogy sem én sem a párom nem vagyunk ilyen "minden a külső) típusok.

Nekem alapvetően kicsik a melleim,de feszesek!Három gyermeket szoptattam már mégse lógnak nem lettek löttyedtek,nincsenek csíkjaim sem.

Eszembe nem jutna felvarratni,meg szilikonoztatni soha.

Ha meg nekem olyat mondott volna a férjem,hogy inkább tápszerezzek,mert neki nem kell a szoptatós mell,na abban a pillanatban rúgtam volna ki cuccostól.

"Akkor tegyük fel, hogy az ember lánya tudatos döntés eredményeképp lesz terhes és utána tudatos döntés eredményeképp szüli meg a babáját hüvelyen keresztül."

"Nem tudom, ilyen esetben már nekem is az jut eszembe (nem bántó szándékkal ugyan, de), hogy akkor miért szeretne gyereket? Megtervezni, kivitelezni, kihordani rendben, de szülni és ilyen módon táplálni miért nem?"

Én nem hiszem, hogy lenne bármi köze a két dolognak egymáshoz, attól még szerethetne gyereket és ragyogóan felnevelheti, hogy nem a természetes szülést és táplálást vállalja. Már az is becsülendő, hogy valaki felvállalja ezt. Még hogy szerencse, hogy nem ismertek ilyen anyát? Ismerek olyat, aki szoptatta becsülettel, se semmi mást nem adott meg a gyermekének. Elvették tőle, állami gondozásba került és kisiklott az élete a már középsikolás fiúnak. Gratulálok!

Persze, minden variáció előfordulhat: az ideális az, ha egy nő nemcsak a terhességet, hanem a szülést és a gondozást is felvállalja, a maga teljes egészében (vagy nem akarja egyiket sem és nem is lesz terhes). Az, ha valaki csak az első felét akarja, de a másodikat nem, vagy épp fordítva, az már nyilván problémás.

De nem ez volt a kérdésem, hanem az, hogy mi az oka az utóbbi két esetnek. ?

Te utolsó!

A kérdést te írtad ki?

csak mert most meg válaszoló vagy...:S

de jóó:))))

Lehet én értek félre valamit de én azt hittem Te vagy aki az eredeti kérdést kiírta:S

Csak mert 2 kommentel feljebb azt írod:"de nem ez volt a kérdésem..."

Ha félreértettem akkor bocsi mégegyszer:S

Én nem láttam erről filmet, de saját tapasztalat. Már terhesség alatt is 3-szor akkora lett a mellem, tele lett terhescsíkkal, hiába kenegettem. A tejbelöveléstől meg még három számot nőtt a mellem. Akkor már tök mindegy volt neki, hogy szoptatok-e vagy sem. Szóval a terhességgel már el is voltak intézve a melleim. Egyébként először én is nagyon bizarrnak találtam a szoptatást, mert eddig nem erre használtam a melleimet. De könyörgöm, az ember is emlősállat! Ez az eredeti funkciója.

Egyébként nagyon örömtelinek találtam a szoptatást, megviselt lelkileg, amikor a babám elválasztotta magát. Sajnálom azokat az anyukákat, akik ezt nem akarták megélni, szegényebbek lettek! Szerencsére én nem találkoztam ilyennel, Magyarországon azért ez nem jellemző szerencsére.

Ne írjátok már, hogy szerencsére nem találkoztatok ilyennel! Szégyeljétek magatokat!

Mitől jobb egy szoptatós anya egy nem szoptatósnál? Lehet, hogy az előbbi idegbeteg és kiemrült a szoptatástól, de utóbbi kedves, törődő anya. Ez jellemző Magyarországra, a magyarokra. Kövezzünk meg mindenkit, aki csak egy kicsit is eltér az átlagtól! Mindenkinek szíve joga, hogy szoptat-e vagy sem, és senkinek semmi köze hozá, hogy miért teszi azt, amit tesz.

Egy kilenc hónapig szoptató anya (mielőtt azt mondanátok, hogy biztosan ebbe a kasztba tartozom)