Most őszintén: ismersz olyan nőt, aki azért nem szoptat, mert félti a melle alakját?

Az előzőnek:

Ezek szerint neked nem volt gondod a szoptatással... Mert azok mondanak ilyen bölcseket.

Egyébként én sem ismerek ilyet.

Én találkoztam ilyen anyukával mikor szültem!

A gyermekágyon ő kérte,hogy tápszert adjanak a babájaának neki apasszák el a tejét mert szilikonja van és félti.

Igen, magamat.

Egyébként a csecsemősök elsősorban azért vannak kiakadva (ha tényleg ki vannak akadva), mert attól félnek, hogy a gyerekhez nem kötődik az anya, és ezért nem akar szoptatni. Az orvosok meg félnek a mell tályogosodásától. Meg a csecsemősöknek kell bekeverni a tápszert, magyarul dolgozni is kell néha.

Sok anya szoptat, mégis később kínozza és unja a gyerekét. Szerintem én jól nevelem a gyerekemet,

szoptatás nélkül is ő lett a legvidámabb az ismerősök gyerekei között. Tápszeresként legalább az apja is foglalkozott vele.

A családomban mindenkinek gondja volt a szoptatással (gyulladás, tályog stb), én meg sem próbáltam. Féltem a terhesség utáni depressziótól és a mellek megereszkedésétől is. Amúgy az egész szoptatás nem tetszik, hogy miért azt nem tudom. Számomra gusztustalan, hogy amit korábban csábításra használtam, azt a gyerek evésre használja. Vagy akár egyszerre kelljen csábításra használni, aztán vki meg étkezzen belőle.

Mo-n amúgy magas azoknak a száma, akik szoptatni kezdenek, külföldön nincs ebből ekkora cirkusz. Nálunk még a propaganda mögött állhat a spórolás is, hogy receptre kiírt tápszer kevés legyen, azaz az államnak ne kelljen felvállalni a támogatást.

Mellettem fekvő nő meg éheztette a gyerekét, alig volt teje, de nem engedte a tápszert. Szerintem ez aztán tényleg nem normális.