Mit csináljak, ha nem akarok szoptatni?

Nekem ez mindig fura. Valaki eldönti, hogy úgy akarja csinálni, ahogy (lássuk be) nem ideális, de azon vakarózik, hogyan vigye véghez.

Szépen kinyitod a szádat már a szülőszobán, illetve a csecsemősöknek, hogy te úgy döntöttél, hogy megtagadod ezt a babádtól és tápszert kérsz. Ezen kívül beszélj az orvosoddal a tejapasztásról. Arra pedig készülj fel, hogy nem fogják jó szemmel nézni (hacsak orvosi indok nem szól a szoptatás ellen - pl. olyan gyogyszert kell majd szedned, amit nem lehet szoptatás alatt, stb.).

Ne add a melled a gyerek szájába, aztán kész. Nem olyan bonyolult ez, hogy kérdezni kelljen.

Gondolom, csak kelteni akarod a feszültséget.

En meg terhesseg elejen vagyok, nem szeretnek szoptatni en sem.

Szerencsere itt angliaban senki sem bunkozik ezen ugy, mint az itteni hozzaszolok! Terhesgondozas alatt ez is meg lesz beszelve, hogy higyan lesz taplalva a baba, senki sem itelkezik.

En azt javaslom, hogy beszeld meg az orvossal, azt hiszem adnak majd valami gyogyszert, hogy ne legyen tejed.

Ne szoptass!

Én elhiszem, hogy undorítónak találod, nem foglak bántani érte, az még nem jelenti azt, hogy nem adod majd a legjobbat a babádnak..

Én sem akartam szoptatni, nem is szoptatok. Az elején sokat veszekedtünk emiatt, mert ő azt akarta, hogy anyatejjel etessem a lányom, de aztán megértette, hogy nekem undorító az, hogy a SAJÁT lányom szopk*odja a mellem.

Nem azért nem szoptattam, mert féltem, hogy megereszkedik vagy nem fog kívánni a férjem, hanem azért, mert undorítónak találtam és találom a mai napig. Második gyereket is azért nem akarunk, mert nem akarom ugyanezt a tortúrát végigjátszani, mint az elején.

2 hónapos a lányom. Igazi tündér. Amíg azért szoptattam, hogy ne veszekedjünk a férjemmel, addig soha nem foglalkoztam vele. Alig vártam, hogy vége legyen a szopinak aztán húzzak aludni. Megpróbáltam elapasztani is a tejem. A végén megbeszéltük, hogy fejünk, de aztán sógornőm bemagyarázta a férjemnek, hogy azzal leáll a tejtermelés, mert a sok szopi generálja a tejet. Megint veszekedtünk, nekiálltam szoptatni és sírtam. Kérdezte a férjem, mit csinálok: szoptatok, mert ezt kérted. Onnantól tápszereztünk. A tápszer sokkal jobb :)

Olyan édesen cuppan rá a cumisüvegre, jobb nézni, mint amikor a mellemre cuppant így rá :S

Sokkal többet is foglalkozok vele, tornázunk, mondókázunk, énekelünk, masszírozom a kis testét. Sétálunk.

A férjemmel se veszekedtünk, megértette végül és jobb neki, hogy tápszeres a lánya és van egy boldog családja, minthogy a felesége stresszes legyen a kényszeres szoptatás miatt.

Én úgy vélem, nem attól Anya valaki, ha szoptat. Ha a lányom egyszer azt fogja mondani, hogy köszönöm, hogy tisztességes embert neveltél belőlem, akkor senkit nem fog érdekelni, mit evett az elején.

Ráadásul 3,5 hónaposan azt mondta ma a védőnő, elkezdhetjük a hozzátáplálást. Hat hónapos korig szigorúan szopi lenne!

A tápszer további előnyei:

- apa is megetetheti

- dédimék is megetethették (ami NEKEM és NEKIK nagyon nagy szó)

- nem csak én kelek fel éjszakánként

- egy hónapban egyszer kirúghatok a hámból

Ettől még ugyanolyan jó anya vagyok!

A gyermekem szépen fejlődik, kommunikatív, szorítása erős, 2 hónapos létére tud fogni!