3 éves kislányomat leszoktassam-e szerintetek a cicizésről? (részletek lent)

Én elválasztódás-párti vagyok, szintén ennyi ideig szoptattam, úgyhogy ilyen szemszögből írom, amit:

Egyáltalán nem kell, hogy kinevessék a gyerkőcödet azért, mert még szopizik! Főleg, hogy kinek kellene erről tudnia? Ha már csak este szopizik, az csakis rátok, a családra tartozik, az óvodai közösségre biztosan nem. Nem hiszem, hogy nektek szülőként kötelességetek lenne erről (előre) beszámolni az óvónők felé, és nem hinném, hogy a kislányotok is éppen erről mesélne a pajtásainak... de ha mégis, akkor sem kell, hogy őt ezért bárki lenézze! Nagyon sok függne itt a leendő óvónők aktuális reakciójától is, csak úgy megjegyzem... remélhetőleg lenne annyi eszük, hogy le tudnának kezelni egy ilyen helyzetet, megfelelően. (Annak ellenére, hogy esetleg ők se értenek egyet a helyzettel.)

Én azt gondolom, hogy bármely életkorban addig érdemes folytatni a szoptatást, amíg minden résztvevőnek kényelmes. Vagyis ha a kislányodnak még van rá igénye és neked sem terhes, szerintem nincs semmilyen kényszerítő oka annak, hogy azonnal leszoktasd róla. Legalábbis a kérdésedből nekem úgy tűnt, hogy csakis az óvodai közösség reakciója miatt aggódsz, de más oka (perpill) nem lenne... De természetesen te ismered a lányodat, te látod a helyzetet és te tudod, nektek mi a jó, én csak a felvetésedre reagáltam. Szerintem nem KELL őt leszoktatnod mindenképp; de ha úgy jobbnak látod, akkor próbáld meg és meglátod, hogyan alakul. :)

A kálciumot, fehérjét stb. sok más módon is lehet pótolni a szervezetben, ebben kérd gyerekorvos, védőnő tanácsát. Ha a tejre érzékenyen reagált már egyszer, érdemes allergiavizsgálatot kérni, hogy kiderüljön, pontosan milyen összetevőre. Aztán ennek fényében a kezelőorvos, allergológus ill. dietetikus tanácsát kérni, hogy mivel váltsátok ki a tehéntejet.

Egyébként ha csak a tápanyagtartalmat nézzük, a napi 1 szopival már valószínűleg eddig is csak a töredékét fedezted a fenti szükségleteknek; de valószínűleg nem tapasztaltál semmi aggasztót, úgyhogy ezután sem kell emiatt aggódnod. :) A szopi ilyenkor már szinte kizárólag lelki igény, és a vegyes táplálásból már minden egyéb tápanyagszükségletét ki tudja elégíteni.

Az én kislányom is hasonló volt. 3,5 éves koráig szopizott. Kb 2,5 éves koráig napközben is kérte ha volt rá mód, utána reggel és este, majd kb 3 éves kortól csak este. Persze hogy nem az evésről szól ez a dolog, de őt megnyugtatta. Nekem már terhes volt, így sokszor beszéltünk róla hogy már nagylány és abba kellene hagyni a szopit. Nem akarta, nagyon ragaszkodott hozzá. Próbáltam leszoktatni, de nem ment. Nem bírtam volna hagyni sírni.

Végül 3,5 évesen egyik napról a másikra mondta hogy elég volt a cici, ő már nagylány. És onnantól nem volt szopi. Még ma is hozzábújik a cicihez, szereti megölelni és megszaglászni, mikor összebújunk, de csak pozitív emlékei vannak. És én sem bánom hogy így alakult. Szeretnivaló, érzékeny, de talpraesett, nyitott, vidám kislány.

2,5 éves korától bölcsis volt, és még az ovi elején is volt néhány hét mikor szopizott. Soha senki nem bántotta ezért. Nem is nagyon tudtak róla. Nem vertük nagydobra.

Jaja,ebben a témakörben állandóan lepontoznak engem is, de látom, hogy tökmindegy mit ír az ember, ugyanúgy lepontozzák.

Nem tudom, mit kéne tanácsolni, de komolyan, hogy ne tegyék. Egyébként én tuti védőnőt, pszichológust kérdeznék, honnan a francból tudjam, főleg első gyereknél, hogy hogy működik pszichésen, meg pontosan hogy adjak neki vitamint, egyebek.