Mennyire fontos a szoptatás maga?

Hú, jó példát hoztál, Kérdező! Most jó, persze az csak egy film, de az üzenet az ott van, ha így akarod értelmezni: "csak megszülte, mellre tette és ennyi"!

Nem vagyok annyira tapasztalt segítő, de 6 év után már én is azt látom, hogy sokszor mi nehezítjük meg a szoptatást, mi okozzuk magunknak a gondokat. A szopi igazából tényleg ennyit jelent: mellre a babával és hagyjuk, hogy dolgozzon.

Tudod, miért van szükség szoptatási tanácsadókra? Mert a történelem kinevelte az anyákból, lányokból ezt a rejtett tudást: jöttek az ilyen olyan irányzatok, bonyolítások, jól határoljuk be a nevelést, a gyereket, állítsunk szabályokat, mércéket, számokat... és közben egyre nőtt a szopis gondok száma is. Mert a szoptatás akkor működik jól, ha nem piszkálunk bele, ha hagyjuk érvényesülni a saját belső szabályait (pl. a kereslet-kínálat elvét)! Ha figyelünk a babára és az ő igénye szerint szoptatunk. A többit már simán elvégzi a két test.

Én ugyan csak egy példa vagyok, de tanúsítom, hogy amíg én is mindenáron szabályozni akartam a gyerekeimet, addig sose ment jól. Vagy tényleg gond lett belőle, vagy csak szimplán hisztis volt a gyerek, vagy én lettem frusztrált. Aztán idővel megtanultam ezeket az elvárásokat, elképzeléseket elengedni - és lám, azonnal megoldódott minden. Nem szabad görcsösen ragaszkodni semmilyen nagykönyvi szabályhoz, elgondoláshoz, hogy "így szoptatunk meg úgy szoptatunk", nem, csak hagyni kell menni a dolgot a maga útján.

És mi lesz, ha a babád belealszik a szopásba? Aludjon, álmodjon szépeket. :)

És ha utána sírva kel? Pl. megszoptathatod, mert lehet, hogy éhes vagy így legalább megnyugszik.

És ha éhes marad szopi után? Picit elvonod a figyelmét, ha már nincs türelme próbálkozni, aztán újra mellre vele, dolgozzon meg a hamiért. :) (kereslet-kínálat, ugye)

De nem fog így éhezni? Laktáló emlő mellett, ami képes elég tejet termelni? Neeem. Ha meg éhes, úgyis megszoptatod, nemde?

És nem lesz így káosz az élet? Nem, mert majd szépen kialakul a baba saját ritmusa. Idővel beáll, hogy kb. mikor eszik, alszik stb. - de ez se fog sokáig tartani, hiszen változik, fejlődik ő maga is.

És honnan tudod, hogy mikor mit akar? Hát onnan, hogy őt figyeled és rá igyekszel reagálni. Próba-szerencse alapon, amíg meg nem tanulod az ő kis nyelvét.

Hidd el nekem, hogy pofonegyszerűen tud menni, csak el kell engedni a belénk ivódott félelmeket, aggodalmat. Ez a legnehezebb lépés, nem maga a szoptatás! ;)

Tényleg csak úgy lesz több tejed, ha többször mellre kerül a Pici. Az első 2 hétben nekem sem volt elég tejem, alkalmanként 20-30 ml-t evett, de az első napokban alig jött 5 ml! És hát a folytonos méréssel még inkább aggodalmaskodni kezdtem! Így utólag azt is kihagyhattam volna! Aztán az igazi tejleadás úgy a 2. hónapban kezdődött. Persze sokat sírt a kislányom az első 2-3 hónapban, de ki tudja, hogy miért? Nem biztos, hogy mert éhes volt! A világ olyan nagy, hideg, fényes és zajos még nekik. A ruha érinti a bőrét, a pelenka szorító érzése, hasfájás,vagy mert fekve a tej visszafolyt a nyelőcsövébe! A kezüket, ujjukat amiatt is szophatják, mert megnyugtatja őket...

Hogy lesz-e hátránya belőle, azt nem lehet megmondani. Szerintem nem is lehet ebben a kérdésben megfelelő választ kapni. A szoptatás a legtermészetesebb dolognak kellene lennie egy nő életében. Annyit görcsölünk rajta, hogy szerintem emiatt fut sokszor zátonyra.

(Egyébként olvastam, hogy ha lefejjük a tejet, és üvegből adjuk, akkor bizony veszít a vitamintartalmából.)

Nekünk tapasztaltabbaknak se ment könnyen az elején, elhiheted. :) Pl. én is dettó így voltam, mint te, nulla előzetes tapasztalatok, ellenben egy hipoton gyerek, rengeteg bénázás, és sok ellentmondásos és fals infó. Meg nulla önbizalom, frusztráció és csalódás.

Én is próbálkoztam már mindennel, többek között a csak fejéssel is, de végül náluk is az lett a megoldás, amit feljebb írtam/írtunk. Csak ehhez az kellett, hogy ellazuljak, hogy ELHIGGYEM, hogy képes vagyok erre. Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy aki képes tejet termelni, az tud annyit, hogy az elég legyen a babának. Persze azóta tudom, hogy ez így túl egyszerű és néha nem is elég, de a lényeg akkor is benne van: a lehetőség adott, csak meg kell ragadni.

Nem baj, ha még nem tudod pontosan, hogy hogyan kell szoptatni; ez az oldal is azért van, hogy segítsünk egymásnak. Hogy azok, akiknek megy, támogatni tudják azokat, akiknek még nem az igazi.

Az a fontos, hogy bízz magadban és a babádban és legyél nyitott befelé. Az anyai (szopis) ösztön is ott van benned, csak hagynod kell előbújni. Nem kell tudatosan, nem kell görcsösen, inkább lazán, csípőből, könnyedén. Az ösztönök legtöbbször így, tudat alatt és szándék nélkül működnek. ;)

Akkor most változtass:

Ne mérlegelj, ne stresszelj semmin, bízz magatokban. :)

Ne adj tápszert, ne adj cumisüveget, fejjél a két szoptatás között félidőben ki egy keveset, ne sokat. Így termelődik pluszban.

Mérd meg ma, és legközelebb egy hét múlva, hogy egy hét alatt mennyit gyarapodott.

Az én lányom nagyon keveset szopott egyszerre, az irányadó napi minimumnak egy kicsivel több, mint a felét ette, tehát keveset.

De NEKI!!! ennyi elég volt. Most már öt éves, és most sem nagyétkű.

Fogadd el, hogy így szopik, bízz magatokban.

És ne mérlegelj, vedd ki az elemet! :) És a cumisüveget is tedd el a szekrény mélyére.