Mit tennétek a helyemben?

Még valami, én is átéltem, hogy bukik és sír, meg sír, ... De mivel a pici ilyenkor még csak a sírással tud kommunikálni, hajlamos voltam kivetíteni rá a félelmeimet: biztos azért sír, mert éhes, nem elég a tejem, nem elég tápláló,...

Aztán szépen lassan rájöttem, hogy vannak napok, mikor sokat sír, van, mikor keveset, kihat rá az időjárás (hidegfrontbam álomszuszék :)), a családi hangulat, a hőmérséklet, és millió más dolog is. Nem akarom azt mondani, hogy nem lehet éhes szopi után, de lehet, hogy csak szimplán álmos és még nem tud elaludni, vagy elfáradt a szopiban, túlfáradt,...

Csak azt akartam érzékeltetni, hogy jó, ha "egy lépést hátrálsz" és megpróbálod más megvilágításba helyezni a dolgokat. És ahogy írtad, ha nem elég a tejed, még mindig ott a tápszer!

A tápszer sűrűbb, mint az anyatej, ezért az nehezebben jön vissza. De ez mondjuk csak látszólagos előny, azt azért tudd.

Ha arról van szó, hogy a felesleget bukja ki a picid, attól még nem biztos, hogy utána azért szeretne újra szopizni, mert még éhes marad. Az is lényeges dolog ám, hogy a babák nemcsak az éhség miatt kérnek szopit! Szóval, ha ez az eset áll fenn, nemcsak azért kérhet, mert pótolni akarja, ami kijött - hanem egyszerűen azért is, mert alapból szeret szopizni, ott nyugszik meg, ott van biztonságban stb.

Ha le szeretnéd tesztelni, hogy vajon éhes-e még vagy inkább csak cumizni szeretne ilyenkor, próbáld ki, hogy arra a melledre teszed rá bukás után, amelyikben kevesebb a tej. Ha még enni szeretne, valószínűleg morci lesz és a teltebb melled kéri, de ha az üresebbel is el lesz, akkor lehet, hogy csak nyammogni szeretne még egy kicsit. (Vagyis, ha egyértelműen szopit kér bukás után is, visszateheted nyugodtan, ez általában nem rossz gyakorlat.)

Én tuti nem görcsölnék rá,(nem is tettem) mert van egy pont mindenkinél, ahol az ésszerűség és a légkör, lelkiállapot felülír mindent, amikor ELÉG. Szerintem ezt majd te érzed, hogy hol van az a pont, amikor azt mondod, hogy már csak tápszer.

Én addig megpróbálnám hogy annyit szoptatom, amennyit tudom, és pótlom tápszerrel ha kell. Ha ez 1 nap, akkor 1 nap, ha még hónapok, akkor annyi.

Nem attól leszel jó anya, hogy meddig szoptattad a kisfiadat, ő sem ettől fog szeretni jobban. Viszont ha feszült vagy, azt biztosan megérzi. Én inkább ezt mérlegelném.

Szerintem "nem baj", ha most még kicsit rágörcsölsz - feltéve, ha képes vagy lassacskán megnyugodni is. ;) Igen, ezt könnyű mondani, pedig tényleg ez az egyik kulcsa az egésznek. Azért is nehéz, mert ehhez meg kell találnod azt a módszert, amivel képes vagy ellazulni, kikapcsolni és egyszerűen csak csinálni, élvezni a szoptatást. Ez most még valószínűleg elképzelhetetlen a számodra, pedig sikerülhet, ha bátor és kitartó vagy. Hogy ez mennyi idő és mennyi munka, az egyéni - de aki végigjárja és kivárja, általában pozitív élményként írja le a változást.

Persze mindezt neked kell mérlegelni és sokszor tényleg nem könnyű dönteni. - De, biztos, hogy máris dönteni kell? Ha egyszerűen csak csinálod, ahogy esik, úgy puffan? Sokszor úgy is megjön ám a megoldás, hogy az ember nem akar valamit szándékosan...

Szopis tanácsadót hívj, vagy levelezz hosszasan Stefi-xel, (biztos igyekszik majd segíteni amennyire tud, de élőben lenne az igazi a dolog.) mert vannak dolgok, amiket innen-onnan hallasz és teljesen félrevezet.

Egy biztos, próbálkozzatok még, 6 hét az nem sok idő

Hasonló helyzetben voltunk mi is.Nem volt neki elég a tej.A gyerekorvos azt tanácsolta ne adjak neki tápszert.Nem hallgattam rá,főleg amikor ordított az éhségtől és már mindkét cicit kiürítette.Emiatt pótoltam tápszerrel,pár hét után már elég volt este fürdés után a tápszer,napközben és éjszaka elég volt neki amit szopizott.Még nem töltötte be a 2 hónapot amikor úgy döntött nem kell neki több tápszer.Azóta is szopizik egy hét múlva lesz 4 hónapos.

Szoptasd és ha nem elég neki pótold.