A szopis tájékoztatás egy szélmalomharc?

Szia!

Áldásos tevékenységed ellen nem akarok szólni, csak leírom, hogy ez is kétélű dolog.

Első babás anyukaként írom, hogy fontos a méricskélés, HA értelme van.

Mikor még pici volt a fiam, szopik után mindig mértem, mert látni akartam mennyit evett. Írtam is, rendszerességgel. Nem hogy mennyit hízott, hanem mennyit evett?

kb. 4 hónapos korától nem mértem, csak hetenként, mostmár pedig inkább ha megyünk a védőnénihez.(havonta kb.)

De hallottam már olyat, hogy nem mérték a pici babát és majdnem kiszáradt, mert szinte nem is szopott semmit.

Első babásként megnyugtatott, hogy kiírta a mérleg az általam "belőtt" ml-t (g-ot) Tudtam pl. hogy 90ml-t szopikázik délben, akkor már figyeltem hogy más napokon hogy alakul...így lehet látni hogy nő-e /csökken -e az igénye, a tejcsi...stb. Tehát nem a kg érdekelt sosem.

Figyelj, még csak 3 hónapja vagyok anyuka, de már az első héten többször sírógörcsöt kaptam attól, hogy mindenki mást mondott. Még a dokinő és a védőnő sem voltak egy véleményen, hozzá még jött anyukám, anyósom és a neten fellelhető szoptatási tanácsadók tömkelege. A babám 5-6 hétig megállás nélkül üvöltött, hiába szoptattam kábé óránként. Aztán a doktornő azt mondta, ettől fáj a hasa, szokjunk át a 3 órás etetésre. Tudom, ez a szoptatási tanácsadók szerint hülyeség, hivatalosan nem fájhat a hasa a túl sok evéstől. De nekünk bevált! Néhány nap múlva már sokkal kevesebbet sírt! (Most már nem nézem az órát szigorúan, de kb. 3 óránként éhezik meg azóta is. Kivéve tegnap óta, talán növekedési ugrása van, vagy mittudomén. Ilyenkor persze kap többször, de nem minden nyekkenésre.)

Kérdésedre visszatérve: a legtöbb anyukát megnyugtatja a mérlegelés. Engem is megnyugtatott. A kisfiam szinte mindig megette a "kötelező" mennyiséget, innen tudtam, hogy biztos nem az a baja, hogy éhes.

Meg aztán... Tudom, hogy a legjobb tudásod szerint, önzetlenül segítesz ezen az oldalon mindenkinek, aki kérdez, és nem szeretnélek megbántani, de őszintén: én biztos, hogy inkább hiszek az orvosnak/védőnőnek/anyósnak, mint egy arctalan valakinek a netről. Biztos vagyok benne, hogy ha elvégzed a sulit, és személyesen fogsz találkozni azokkal, akik a segítségedet kérik, sokkal több sikerélményben lesz részed.

Szia! Én is küzdöttem a szoptatással, és a méricskéréssel. Elmesélem, nekem a szakma mit mondott (első babás vagyok)

A védőnő a szülés előtti utolsó találkozón beszélt a szoptatásról, és ezerszer elmondta, hogy csak pár percre! hagyjam a mellen a babát, mert különben sebes lesz.

Bababarát kórházban szültem császárral, a tej nem indult meg, a gyerek ordított, én bőgtem, de semmit nem adtak neki enni, a bimbóm kisebesedett, de még azt sem engedték meg, hogy bimbóvédőt feltegyek.

Itthon is még keveset szopizpott, az első napokban max 50-et, jött a védőnő, megmondta hogy legalább 100-at kéne egyszerre, és hogy emnnyit kéne híznia egy hónap alatt, aztán hozta is a mérleget.

Na onnantól kezdve én is paramami lettem, méricskéltem éjjel nappal, de ekkora mennyiségeknél volt hogy a mérleg kevesebbet mutatott szopi után, mint előtte. Borzasztó volt :(

Egyáltalán nem az!! Nekem már legalább 3x hoztad vissza a kedvem és a tejem azzal, hogy itt segítettél és a kérdéseimre válaszoltál. (én voltam a tejallergiás babás, aki egy kisrgényt írt Neked :-) ) Szerintem sok-sok anyuka összeteheti a két kezét, hogy itt vagy és ingyen és bérmentve segítesz, miközben Neked is van gyereked és házimunkád és a többi.

Értem, hogy mire gondolsz. Nálam ugyanez volt a helyzet. Már a második héten majdnem hogy kötelezett a doki, hogy kölcsönözzünk mérleget és mérjem a babám. Minden nap egye meg a 150 ml x tkg mennyiséget. És ha nem, akkor PÓTOLJAM TÁPSZERREL. Kb. 600 ml-re jött ki akkor a napi adag, én bőszen méregettem, de sosem voltam elkeseredve, amikor csak 460-500 ml-t evett a babám. Jött a védőnő, meglátta és kijelentette, hogy éhezik a gyerek, miért nem adok neki tápszert. És hogy 20 perc szopi után bármi is van, vegyem le ciciről és igenis várjam ki a 3 órákat. Ha Te nem vagy, akkor már valószínűleg lenne egy mostanra teljesen tápszeres babám.

Az a baj, hogy én is mérlegfüggő lettem. MOst 4 hónapos a babám, sokszor most is méregetem, hogy megvan-e a napi mennyiség és sokszor csak akkor nyugszom meg és vagyok felszabadult, amikor látom, hogy megevett minimum 130 ml tejet egy evésre. Tudom, hogy csak a hozzátáplálás elkezdésével "jön le rólam" majd ez a stressz, de bármi is legyen, addig kitartok. ÉS még egyszer: ezt nagyban Neked köszönhetem.

Ne feledd: ha csak egy babánál/anyukánál is eléred, hogy szoptasson, már rengeteget tettél!

És igen, sajnos iszonyat tudatlanok mind a gyermekorvosok, mind a védőnők ezen a téren. Talán az orvosokat még meg lehet értei, hisz ezernyi dolog van még a szopi mellett, de hogy egy védőnő paráztassa és tápszer adására (OK NÉLKÜL!!) bíztassa az anyukát, az számomra elfogadhatatlan. Annyi elég is lenne, hogy a védőnőnél lenne egy szoptatási tanácsadó telefonszáma, elérhetősége, és őt lehetne kérdezni, hozzá lehetne fordulni.

Ne keseredj el!! Sok embernek segítettél már itt!! Kitartás!

K.

Szia, nekem is válaszoltál ma.:)

Én vagyok a 10 hetes baba anyukája.

Leírom, hogy szerintem mi a baj, én mit érzek ezzel kapcsolatban.

Én már a kórházba kiborultam, mert minden nővér és orvos mást mondott, megcsináltam, amit az egyik mondott, jött a másik és jól leszűrt, hogy ezt hogy gondolom és ez így teljesen rossz, aztán jött a harmadik, negyedik és nem tudom hányadik változat, hogy mit kellene csinálni, de közben a tej nem indult be, a kislány meg csak fogyott és fogyott.

Aztán hazajöttünk a tej beindult és jött a védőnő és a doktornéni, két újabb és teljesen más vélemény. Aztán a rokonok, nagynéni, anyukák, nagymamák, mindenki megmondja a magáét.

Az ember mindenkit meghallgat és teljesen megkavarodik.

Én nem is mértem sokáig a szopikat miután beindult a tej, csak esténként fürcsi előtt egyszer mérlegeltünk, nagyon ritkán egyet-egyet, csak megnyugváskép.

Itt a szomszédságban rengeteg kisbaba van, az ember miről beszélne másról persze mint a babákról, újabb változatok természetesen. Van egy 4 héttel idősebb kisfiú is és az anyukájától, már hetek óta hallom, hogy a kisfiú 100-120-150 gr-kat eszik, ő mérlegel és mindig pótol tápszerrel.

És akkor elkezd az emberlánya gondolkodni, agyalni, hogy a kisfiú már 6 hetesen megette a 120 gr-jait, mi meg még 8-9-10 hetesen is 60-80 körül eszünk. Ezután kezdtem méricskélni és egyre jobban beparázni.

Szerintem az a baj, hogy nagyon sokféle infó jön és az embert, főleg az első babánál, amikor még amúgy is bizonytalan nagyon megkavarja.

Mást s csinálok, mint itt is és más fórumokon is próbálok tájékoztatást adni az elkeseredett kismamáknak, akik eleve olyan rossz starttal indulnak szopi és sok más ügyben, hogy az sírnivaló, mert borzasztó az eüs hozzáállás a dolgokhoz. Saját tapasztalat is, hogy pl. jobb a védőnőt végig se hallgatni... sokszor én magyaráztam el szerencsétlennek, hogy amit belésulykoltak a suliban, az merő hülyeség.... Szóval megértelek, én is szélmalomharcnak érzem. És amikor látom a környezetemben is, hogyan apad el a teje az anyukának, mert a védőnő meg a gyerekorvos szépen elmonja, szerintük mennyit kell ennie a kisbabának és hogy akkor most mennyit is kell hozzápótolni, meg mikor teáztassa, stb... Teljesen el tudok keseredni én is.

Előttem valaki írta, hogy kell mérni a babát, mert kiszárad.... Hát senki nem hallott még arról, hogy elég azt nézni, hány pisis pelus van egy nap és hogy az igény szerint szoptatott csemcsemő pontosan annyit fog enni, amennyire szüksége van????

Mindegy, úgy tűnik, nem lehet megváltani a világot, legalábbis Magyarországon nem addig, amíg az orvos, a védőnő és bárki, aki fehér köpenyt hord, maga a Jóisten...:-(

Kedves Stefi neked van gyereked?

A véleményem az, hogy mindenki tapasztalja ki saját maga, hogy igény szerint, vagy 3 óránként vagy máshogy szoptat. Minden baba és minden anya különböző, más-más adottságokkal, igényekkel.

Azért ne bántsuk ennyire azokat a védőnéniket, csak a munkájukat végzik. Az hogy mennyit eszik, relatív.Vannak kisveő meg nagyevő babák. Egyik 120ml től lakik jól, a másiknak elég a 80 ml is. Ha jól érzi magát a baba, jó ütemben fejlődik, akkor meghallgatni a védőnénit, aztán ennyi. Nálunk mindig azt nézte kiegyensúlyozott-e egyébként?

Meg felesleges ez a nagy mutogatás. Szerintem minden anya maga tudja mi a jó a bébijének.

Engem pl. azzal ijesztgettek, hogy túl sokat eszik a gyerekem, és el fog hízni. Anyósom is.

Én meg tudtam, hogy nagyevő, mert már a 2. nap beindult a tejem, és amikor azt mondták 30ml az 'ideális' már akkor 50-eket szopott. De ha 20-at szopott volna, és elég lett volna neki, az se ejtett volna kétségbe.

Na, szó ami szó, 1 éves elmúlt és tökéletes a súlya. Ugyanis arról "elfelejtettek" az okoskák szólni, hogy 9-10 hónaposan beindul a gyerek, mint a motor és meg se áll szinte egész nap:))

Azért ez nem teljesen igaz. Nekem is azt mondta a védőnőm, hogy ne méregessem. A babám kb 1,5 órát volt mellen az elején, sok tejem volt. Eszembe sem jutott, hogy esetleg éhes, mert aztán meg egész nap aludt. Mégis fogyott, tele volt kiütéssel. 10 naposan visszaküldtek a kórházba, hogy skarlátos. Meg biztos a kiütések miatt fogy. Szerencsére kiderült, hogy csak egy szimpla paraffin-allergia. De! Azért fogy, mert az evések alkalmával kb. 10 ml-t evett meg összesen! Még jó, hogy éhen nem halt. Szóval mérni kellett volna.

De a kórházban a gyerekosztályon átestek a ló túlsó oldalára. Kiszámolták, hogy a súlya alapján 75 ml-t kell ennie 3 óránként. Szigorúan lesték az órát, nem tehettem gyakrabban mellre, akárhogy is sírt. Mérnem kellett, és ha nem ette meg a 75 ml-t, akkor lefejt tejet kellett neki adni. Pedig még cumisüvegből sem nagyon akart annyit megenni. Volt hogy már kihányta. De nagyon letoltak, amikor mondtam, hogy most csak 50 ml-t evett, mert jaj, akkor éhen hal.

Szóval szerintem nem baj, ha méregetik a babát az elején, csak ésszel kell csinálni. Ha 100 ml helyett 10-et eszik egy alkalommal, az baj, ha csak 70-et, az rendben van.