Mit tegyek, hogy jobban bízzon bennünk az örökbefogadott kicsink?
6.5 éves állami gondozott kislányt fogadtunk örökbe. Az lenne a problémám, hogy nagyon- nagyon félős a kislány. Azt mondták az intézetben, hogy már elvették egy családtól, mert terrorizálták és bántották. Tudom, hogy ezért félős, de hogyan segíthetnék neki, hogy kicsit bátrabb legyen?
Nincs több gyerekünk, őt azért fogadtuk örökbe, mert nem lehetett saját. Nagyon helyes kislány, értelmes, jólelkű, segítőkész egyébként, de ha hirtelen felállok például, akkor már öszzerezzen vagy elszalad. Türelmesek vagyunk vele, a férjem is, és én is.
Mi harmincas éveinkben járó pár vagyunk, és a kicsi egy éve van nálunk. Azt hittük, idővel javulni fog, de még csk nagyon kicsi javulást látunk. Félek, nem bízik bennünk. Mit tegyek?
Köszönöm a válaszokat
Köszönöm szépen. Keresni fogunk egy gyermekpszichológust. Szegénykém sokszor megkérdezi, hogy Misi bácsi mikor viszi őt vissza, de mondjuk neki mindig, hogy dehogyis visszük, mikor ő a miénk, és nagyon szeretjük.
Sajnos nekem nem lehetett kicsim egy kamaszkori autóbaleset miatt károsodtam, és ki kellett venni a méhemet. Azóta tudtam, hogy örökbe akarok fogadni egy kicsikét, mert gyermek nélkül nem tudtam elképzelni az életem, és gondolkodtam azon, hogy kettőt is, de most szerintem tanácsosabb lenne várni vagy egyáltalán letenni róla. Nem akarom szegény kicsimet még testvérféltékenységnek is kitenni. Mondja, hogy szeretne kishörcsögöt, megveszem majd neki születésnapjára. Szeretjük, mindent megadunk neki.
Szegény drága teljesen meglepődött, hogy karácsonykor van ajándék. A másik "családjában volt 2 gyerek+ ő. A két fiúnak a s.gge ki volt nyalva, érintőképernyős mobilt kapott a hatéves, a tízéves Ipod- ot, ő meg semmit. Egy szem szaloncukrot leszedtek neki a fáról. Ennyi. Ezt is úgy hogy "Neszeb@zmeg" Én, mikor ezt hallottam elbőgtem magam, és szegény kicsi meg megölelt és mondta "Néni nem sír"
Bocsánat, hogy ennyit beszélek, de megdöbbent a pici sorstragéldiája. Ha először nekünk adták volna, egy viszonylag boldog gyermekkora lett volna, tudom, nem teljesen boldog, mivel az édesanyját, tudom, nem pótolhatom. De mindent meg szeretnék tenni, hogy az ő kis szemében csak tizedannyira jó legyek, mint a mamája volt.
"Lassú víz partot mos!"
Szóval szerintem sokat bújjatok hozzá,és mondjátok neki,hogy nem bántjátok,és mindentől megóvjátok.Hisz így van!:D
ez borzasztó!
annyi vizsgálaton meg teszten mentünk át az öf. határozat meghozatala előtt,hogyan lehetséges,hogy ilyen állatokhoz kerülhetett a kislányod korábban? nyilván csak azért akarták őt,hogy legyen egy kislány is,akivel majd lehet sétálgatni,meg segít a háztartási munkákban,esetleg meg is csinálja a nő helyett,és amikor szembesültek vele,hogy egy intézetből elhozott gyerek nem pont ott tart a fejlődésben,mint az otthon nevelkedő,már nem fűlött hozzá a foguk. mivel már volt két vér szerinti gyermekük,nem tudták őt szeretni,talán akkor sem tudták volna igazán,ha tökéletes mindenben. nem hiszem,hogy jó ötlet olyan szülőknek engedélyezni az öf-t,ahol már van saját gyerek. fordítva igen,akkor van idő megszeretni az elsőt,és talán nem lesz különbség a vérszerinti és az örökbefogadott között,de még erre sincs garancia. sokan csak azért fogadnak örökbe,mert tudják,hogy utána könnyebb teherbe esni-ez nem babona,hanem tény-aztán amikor az új baba megfogan,visszaviszik a régit,szörnyű sebeket hagyva a kicsi lelkében. nagyon szurkolunk nektek,hogy megoldást találjatok,és mindenképp orvoshoz kell fordulnotok,ez már nem fog menni egyedül.én is mindig tudtam,hogy örökbe akarok fogadni,de a történetetek csak még elszántabbá tett,pedig mindenki le akar róla beszélni bennünket. igenis vannak gyerekek,akiknek ránk van szükségük,én is hiszek benne,hogy nem véletlenül nem született még kisbabánk.
Hát történetem az bőven van, kedves utolsó, csak azt nem akarom, hogy untassalak titeket. De ezek szerint nem baj .
Mikor hazahoztuk, lefeküdt a nappaliban a kanapéra, hogy "Itt alszik Niki." meglepődtem, mert őt nem Nikinek hívják, és megkérdeztem, ki az a Niki. Erre rám nézett és mosolygott, hogy: "Hát nem látod néni, kiselefántom Niki, itt alszik. Niki szeret puha kanapét." Megsimogattam a fejét és mondtam neki, hogy hát persze, de buta vagyok már látom én is, ott ül lent a földön. Erre bólogatott és azt mondta, hogy "Igen. Néni nem buta, csak Niki szeret elbújni. Előbb Xy füle mögött volt."
Erre következő nagybevásárláskor egy ismert játékboltban megláttam egy nagyon aranyos plüss elefántot. Ülő helyzetben volt és a kis ormányát úgy tartotta, hogy ha egy gyerek az ölébe ül, átöleli vele. Láttam, hogy a kicsi körülbelül akkora, hogy az ölébe tud még ülni, és boldogan megvettem. Betettem a gyerekszobába amíg a pici óvodában volt. Mikor érte mentem, mondtam neki hogy valaki várja a szobájában és szeretné megölelni. Picit összeszorult a torkom, mert azt kérdezte, hogy anyukája- e. Mondtam hogy nem, és nagy erőfeszítésembe került, hogy ne sírjak. Hazaértünk, felszaladt a kis szobájába és hallottam, ahogy boldogan kiabálja hogy "Nikike igazi! Nikike megölelte Xy-t!Néni, mikor jött a Niki?" Azóta is a Niki a kedvenc játéka, már kinőtte az ölét, de nagyon szereti hurcolni ide-oda.
Nagyon sok öröm van vele. Megdöbbenek rajta, milyen kreatív és hogy mennyire okos. Nagyon szereti rajzolni a cicánkat, nagyon bensőséges viszony alakult ki köztük. Féltem, hogy a cica esetleg ellenséges lesz a picivel, mikor hazahoztuk, de hála Istennek dorombol neki és az ölébe fekszik első pillanattól fogva. Nem bánja ha a kislány megölelgeti, pedig nagyon meg tudja ölelni a kismacsekot :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!