6 éves örökbefogadott kisfiam a napokban a kezemet kezdte el csókolgatni, mikor rákérdeztem, hogy de miért csinálja, azt mondta, mert hazahoztam őt a kórházból, mit csináljak?

Szerintem továbbra is szeresd úgy ahogy ad eddig.

Nagyon fontosnak találom a gyermek pozitív megerősítését. Hogy mennyire szeretjük, és mennyire fontos számunkra, hogy ő van.

Az én lányom 3,5 éves - saját - és ha sétálunk, és fogom a kezét, meg úgy egyébként is nagyon sokszor megpuszilja a kezem. Ez nála a szeretkifejezése. Amikor megkérdezem, ő azt mondja, hogy mert szeretlek.

Gondolom nálatok is ez van, ha zavar, hogy a kezedre adja, akkor mondd neki, hogy te jobban szereted, ha megölel, mert akkor Te máris viszonozhatod.

Értelek. És sajnos nagyon sok a rosszindulatú ember.

Lehet, hogy tényleg valaki mondta Neki, hogy így "kell" csinálnia, mert ti örökbefogadtátok. Ha megtudnám én sem hagynám annyiban (és még szepen fejeztem ki magam:))

Kérdező, az ilyen "beszólogatós" ismerősöket szerintem rövid úton távolítsd el a környezetetekből, a kisfiad érdekében! Nekem ugyan nem örökbefogadott fiam van, hanem csak "hétköznapi", ettől függetlenül kiver a víz attól, hogy bárki is különbséget tegyen gyerek és gyerek között, ráadásul ennyire rosszindulatúan.

Szerintem is hallott valamit valakitől a kisfiad, és ezért viselkedik most így. Én általában mindenre a mesét szoktam javasolni terápiaként, találj ki neki egy szép történetet pl. egy örökbefogadott kiskutyáról, vagy hasonlóról, és a történet során igyekezzetek együtt feldolgozni a dolgot. A kis elejtett félmondataiból az látszik, hogy nyomasztja a dolog, ezért mindenképpen jobb lenne beszélgetni róla. Engedd rajzolni, figyelj rá, amikor egyedül játszik, abból is sok minden kiderülhet! Ha pedig azt érzed, hogy nem vagytok képesek megbirkózni a helyzettel, bátran keressetek egy pszichológust, ő sokat segíthet a fiadnak abban, hogy elfogadja és megértse, hogy bár nem a te pocidból bújt ki, de ettől függetlenül hozzátok tartozik, ti vagytok a szülei.