Van itt olyan szülő, akinek 2-3 évesen autisztikus tüneteket produkált a gyermeke, de később "kinőtte"?

Milyen tünetek voltak ezek? Miért merült fel a gyanú? A gyermekem szeptemberbe töltötte be a 3. Korának megfelelően szépen fejlődött. Mikor 2 évesen bölcsibe került, ott annyira utált lenni és szorongott, hogy sokáig magába zárkózott, de csak a bölcsiben viselkedett így, ha nem mondják nem vettem volna észre otthon. Szeptemberben kezdtük az ovit, amit nagyon szeret, jól érzi magát. Ott jelezték nekünk, hogy autista gyanús a gyermekem vigyem el kivizsgálásra az alábbiak miatt: szociális kapcsolata eltér a normálistól, furcsán közelíti meg a gyerekeket, nyitott és barátságos ám "túl sok" belemászik az arcukba, vizsgálja amit az arcukon lát, megérinti a szemüket, hajukat, szájukat. Továbbá a kommunikáció terén is elmaradást véltek felfedezni. A gyerek szépen beszél, tisztán kiejti a szavakat, beszél mondatokban, megosztja az élményeit, kérdez, válaszol igen-nemmel, kifejezi amit szeretne, de nem lehet vele párbeszédet lebonyolítani. Pl.: ha megkérdezem milyen volt az ovi? mi volt az ebéd? hogy érzed magad? válasz helyett megismétli a kérdést. A kis érzelmeit kifejezi. Otthon válogatós, vannak olyan időszakai mikor jól eszik, de általában kevés ételt eszik meg otthon. Az oviban azonban nagyon jó étvágya van, ott mindent megeszik. A változások nem érintik mélyen, nem akad ki azon ha valami nem a szokványos módon történik, nincs kötött napirendünk, nem fél a tömegtől, gyakran visszük olyan helyre ami zajos, tömeg van, de nincs a normálistól eltérő reakciója. Szobatiszta, és abszolút megérti amit mondok neki, vagy amit kérek tőle teljesíti, gyönyörűen énekel, jó memóriája van. Eleget tettem a kérésnek, elvittük kivizsgálásra.2 helyre vittük el a gyereket, az 1. a Vadaskert volt, ahol kizárták az autizmust, annyit mondtak, hogy későn érő típus, magánakvaló személyiség, de hogy 40 éves tapasztalata van a hölgynek, sok autistát látott, de nyugodjak meg hogy az én gyermekem nem az, ne vigyem máshova. Addig rágták a fülem az oviban, hogy elvittem a Korai Fejlesztő Központba. Ott megkapta a diagnózist, hogy autista és kódot is kapott. Mind2 vizsgálat 1 órát vett igénybe, szakterületét tekintve, ugyanolyan szakember vizsgálta meg. Nyilván én is azért vittem el másik helyre, mert én is látom hogy le van maradva, nem nyugodtam meg, látom hogy más mint a csoporttársai. Ez főleg a kommunikáció terén vált világossá számomra, mert nem tudok vele úgy beszélgetni. Az édesapjával elfogadtuk, hogy autista, azóta járunk fejlesztésre, arról nem tudok nyilatkozni mennyi változást látok, mert holnap megyünk másodjára, de mindent megteszünk, hogy felfejlesszük. Én nem látom őt súlyos autinak, ha az ember a szemébe néz abszolút nem mondja meg róla. Az autista fejlesztőnk is azt mondta, nem így szoktak viselkedni azok a gyerekek, akik hozzá járnak, úgyhogy ő ezt enyhének látja, de korai fejlesztőbe meg azt mondták 1 óra alatt nem tudják megmondani, hogy értelmileg sérült-e a gyerekem, de benne van a pakliban. Azért szeretném, hogy olyan szülők megosszák velem a tapasztalataimat, akik hasonló cipőben járnak, mert nem tudom mi lesz később. Hogy vajon mindig csak ismételgetni fog és sosem tudok vele úgy beszélgetni, ahogy szeretnék? Vagy észreveszik-e majd, hogy más? Tudom, hogy ezt előre nem lehet tudni, de van olyan szülő aki ezeken már átment és jól alakultak a dolgok? Annyira szeretném ha 1-2 éven belül minden jól alakulna...

Köszönöm szépen a válaszokat mindenkinek. Nagyon sok pozitívat adott. Tegnap voltunk másodjára az autista fejlesztőnknél. Nagyon sok jóval bíztatott. Azt mondta kár volt elvinnünk a Koraiba és semmiképpen se kérjük ki a kódot. Ő úgy látja az én gyermekemnek nincs szüksége kártyákra ahhoz hogy megértsen dolgokat, úgy látja mindent megért, ügyesen végig csinálja a feladatokat és kommunikál is, csak éppen sajátos módon, de várjunk türelemmel. Én mindeddig türelmes voltam, sajnos az oviban volt ez mindennapos téma, 4 napja jártunk oda, mikor behívtak beszélni és elküldtek mindenféle vizsgálatra. Azt mondta sok éves tapasztalata van, rengeteg autista gyermek volt nála, de az én gyermekem nem úgy viselkedik mint a többi kis tanítványa. Azért természetesen azt nem mondta hogy kizárja az autizmust, hiszen 2x voltunk eddig nála, azt nem állíthatja hogy minden rendben, de egyenlőre azt látja hogy ha szépen járunk erre a fejlesztésre, akkor elhagyja ezeket az autisztikus tüneteket. Remélem igaza lesz, ez egy kis erőt adott nekünk.

Köszönöm a válaszod! :) Nagyon sok erőt ad az is, hogy nagyon kis boldog gyermek. A nevetése, a huncutsága, az ölelése mindenért kárpótol. Szerintem is hülyeség, hogy az embereket kódok alapján soroljuk be. Minden embernem (nem autistának) is vannak furcsaságai, rigójái, ezért még nem rosszabb senkinél. Köszönöm Nektek!