Van itt közöttünk olyan szülő, akinek a gyerekénél már diagnosztizálták az autizmust?

Most 18 éves nagylányom aspergeres,sajnos csak 12 évesen diagnosztizálták,addig mondtak fűt-fát.

Hogy kérdésedre is válaszoljak,szemkontaktust nem tartott,ma sem tteszi,egy pillanatra néz csak a másik szemében,én vagyok az egyetlen,akivel néhány másodpercig tartja.

A monotonitást nem szerette soha,megszokott dolgokhoz,sorrendekhez ragaszkodott. Rituálékat alakított ki,amit hosszan tartott,és ha el is hagyta,mindig követte egy újabb.

Az érzékkszervei túlműködnek,mint hallás,látás,ízlelés,érintés.

A családhoz erősen kötődik,igényli a figyelmünket,de kisebb korában elég volt,ha látta,a közelben vgyok.

Kedves kérdező,

én másfél évesen vittem először korai fejlesztőbe, mert nagyon késett a mozgása mindenben. Azt "csak" mellékesen említettem a vizsgálati kérvényben, hogy nem érti a "nem"-et, szófogadatlan, rosszul közeledik a kortársaihoz. Húzza a hajukat, lökdösi őket, a tiltás, fegyelmezés nem hat. Már ennyi idősen is jellemző volt rá, hogy belemerüljön monoton cselekvésekbe (pl ajtózás, fiók húzogatása), a játékokkal is játszott, de a szabad játéka nem volt korának megfelelő.

Zavarta, ha valakivel szóba állok az utcán, ilyenkor elszaladt, kiakadt. Sok volt a kiborulás, a hiszti. Most már tudom, hogy valószínűleg zavarták bizonyos szenzoros ingerek. (pl nadrág gyűrődik rajta)

Mégis a legszembetűnőbb az általános fejlődési csúszás volt szülőként. Mozgáselemek, járás, pohárból ivás, kanalazás, öltözés, beszéd késése. Nem mutatott az ujjával, csak a tárgyra nézett. Húzta a kezemet, ha akart valamit. A nevére nem mindig hallgatott.

Ja igen, szemkontaktust tartott, de nem jól használta azt a kommunikációban. (nem akkor és annyi ideig nézett, ahogyan azt egy átlagos ember teszi)

Minket nagyon szeretett, nagyon ragaszkodott hozzánk. Most is nagyon család centrikus. Nekünk puszit is ad, másnak soha.

Még annyit hozzátennék, hogy ő magasan funkcionáló autista, enyhén érintett és jó értelmi képességekkel rendelkezik. Tehát jól kompenzál, jól beszél most már. A nehézségei bizonyos helyzetekben jönnek elő. Normál állapotban szakavatott szem veszi észre. Most óvodás. Jó humora van, jókat lehet vele nevetni és jókat lehet vele beszélgetni is komoly felnőtt dolgokról is. (ami érdekli persze)

Szóval tág spektrum ez, én nem gondoltam volna, hogy idáig eljutunk, amikor diagnosztizálták.