Tudom nagyon sokan kérdeznek ilyet de kíváncsi lennék mi a véleményetek a leirtakról? Autista vagy nem?

# 12: nem tudom, ezt mi alapján írod, nekem egészen más a tapasztalatom. Nem egy olyan autisztikus tünetet mutató gyermekről tudok, akiknél a Vadaskertben kizárták az autizmust, vagy későbbi pontosítást javasoltak. Maximum GYANÚT mondanak ki, azért, hogy a gyerek megkaphassa a korai fejlesztést, de végleges diagnózist nem adnak felelőtlenül tapasztalataim szerint.

Tehát ha az ambuláns vizsgálat alapján, 5 éves kor alatti gyerekeknek adott diagnózisra gondolsz, akkor az azt szolgálja, hogy egyetlen gyanús (!) eset se maradjon fejlesztés nélkül.

A végleges diagnózist szakértő team állítja fel, klinikai megfigyelés (kortárs csoportban), számos egyéni feladathelyzet és diagnosztikus teszt elvégzése után.

Kérdező, ne haragúdj, de nagyon nem értek veled egyet! Azért írsz ilyet, mert valóban nem tudod, hogy mi az az autizmus és mit okoz a mindennapokban! Az enyhének mondott autizmus is nagyon komoly nehézségeket tud okozni a gyereknek és megfelelő terápia nélkül rengeteg szorongást és kínt. Úgy képzeld el, hogy becsöppensz egy idegen bolygóra, ahol számodra teljesen idegen a protokoll, a szokások, a nyelvet sem érted, totálisasn össze vagy zavarodva. Ha nem segít senki, akkor elveszel.

Idegen, pláne laikus nem tudja megállapítani egy 2 éves gyerkről, hogy autista-e, vagy sem! 2 éves korban ezt csakis szakember veszi észre, a laikus annyit lát, hogy viselkedési propblémák vannak, illetve furcsaságok, melyek nem illenek a korosztályi elvárások közé.

Arról is bizonyára hallottál, hogy az autizmusnak sepciális fejlesztési és terápiás módszerei vannak, melyeket egy normál gyógypedagógus sem ismer, hanem szakosodni kell rá.

Az idegrendszer egy olyan képződmény, melynek vannak időben behatárolt fejlődési állomásai és egy bizonyos időszakasz után azok az idegpályák, melyek nem kapnak megfelelő ingert, visszametsződnek (pruning). Ha a gyermek egy adott problémájára nem kap szakszerű terápiát, akkor az idegrendszer a szenzitív időszak után bezárja ezt a lehetőséget. Soha többet nem pótolható ez az időszak! Ezért nagyon nagyon fontos a korai fejlesztés!!

Ha a gyermeked esetleg érintett (ez nem csak autizmusra igaz, hanem a nyelvi zavarra is), akkor ezt a lhetőséget veszed el tőle diagnózis és megfelelő fejlesztés hiányában. Egy autistának heti több óra fejlesztésre van szüksége. A leghatékonyabb modern terápiák napi több óra fejlesztést tartalmaznak.

Ha a gyermeked így kerül be közösségbe, hogy vislekedés, kommunikációs és szociális zavara van, diagnózisa nincs, akkor jön az igazi megbélyegzés! Mégpedig a szülők felé. Nem nevelitek jól, nem foglalkoztok vele, buta, neveletlen stb. Komolyan ez hiányzik? Mert, ha érintett az autizmusban, akkor ez látható lesz akkor is, ha csak enyhe érintettség van.

Nem tud a megfelelő oviba bekerülni, nem kap neki való segítséget. Ezzel szemben egy integráló óvodába bekerülne adiagnózissal, ahol naponta kapna fejlesztés, emellett az óvodai életbe is segítene beilleszkedni gyógyped. asszisztens.

Gondold ezeket kérlek végig. Én is érintett szülő vagyok, emellett pszichológus is, bár más a területem.

Egy autista gyermeknek akkor a legjobb, ha nem tagadják a fejlődési eltérését, hanem autistának tekintik. Mert az. Akkor is, ha ez elsőre nagyon nehéz. Vannak autisták, akik ebből előnyt is tudnak kovácsolni, mert azokat a képességeket, amik az autizmusukból erednek, fel tudják pozitívan használni. Ez nem általános sajnos, de megfelelő fejlesztéssel több erre az esély.

A te kislányod egyáltalán nem biztos, hogy érintett. De írtam, ha bármi rossz érzésd van, akkor biztosra kell menni. Az is lehet, hoyg más gond van, amit megfelelő terápiával teljesen ki lehetne korrigálni. Ne vedd el tőle a lehetőséget.

Arról, hogy mindenki azt mondja, hogy nem lehet autista, tudnék mesélni... maradjunk annyiban, hogy kizárólag autizmusban jártas szakember véleményére érdemes adni, ilyenből pedig nagyon kevés van. (Az "átlag" védőnők, gyerekorvosok, pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok nem tekinthetők autizmusban jártas szakembernek, de még a szakértői bizottságoknál sincsenek mindenhol képben...)

A magasan funkcionáló, közösségbe integrálható autiknak is lehetnek ám olyan nehézségei, amire egy neurotipikus nem is gondol... egy konkrét példa, saját:

Gyermekem sorra írta az egyes-kettes matematika dolgozatokat. Nem értettük, mi lehet a probléma, hiszen jól tudta a tananyagot. Hetekbe telt, mire rájöttem, hogy a probléma az, hogy a feladatok be vannak számozva! Ha az első feladatban találkozott egy nehézséggel, akkor eszébe sem jutott, hogy azt át lehet ugorni, tovább lehet haladni, mert neki a sorrendiség kötelező érvényű. Amikor házi feladat írása közben mondtam neki, hogy ugorja át a problémás feladatot, és később térjen vissza, akkor értetlenül nézett rám: "De anya, nem látod, hogy be vannak számozva a feladatok?!". El kellett neki magyarázni, hogy a számozás nem kötelező érvényű!

És ilyen "apróságból" van kismillió. Ezek miatt bizony nagyon fontos, hogy sajátos nevelési igényűnek számít, így például több időt kap a dolgozatokra, és sok más területen is figyelembe veszik a speciális szükségleteit.

Extrém magas IQ-jú, nagyon jól szocializált autiról van szó, de állítom, hogy ha nem lenne SNI-s, akkor már kihullott volna a "normál" oktatási rendszerből az ilyen "apró" problémák miatt.