Hova forduljak segítségért, ha képtelen vagyok kordában tartani a gyermekemet és magamat? Bővebben lent.
Kár, hogy nincs problémás szülő, mert itt velem is baj van.
3 éves a kislányom és egyáltalán nem fogad szót nekem, én meg nagyon nem bírom ezt elviselni. Valamilyen segítség kéne, de nem tudom, hogy ki tud tanácsot adni.
A heti mérleg: annyira felidegesített, hogy nem öltözött fel reggel(pizsama felső+zokni volt rajta, a többit levette), kb. fél-1 órát mondogattam, hogy öltözzön fel, de nem, úgy rávágtam az ajtót, hogy kitört az üveg, ma kb. déltől kértem, hogy pakoljon el a szobájában, estig sem történt semmi, ezért nem mentünk le, nem nézhetett mesét, halál lazán eljátszott, én időnként rászóltam, hogy pakoljon, ő közölte, hogy nem, végül kiborítottam az összes játékát, hogy akkor mindent el kell pakolnia, volt hiszti, de nem, végül én szedtem mindent össze egy szemeteszsákba, hogy elveszem, de igazából mi értelme elvenni az összes játékát. Egy játékdoboza el is tört. Ráadásul olyan csúnya dolgokat mondtam neki, hogy le sem írom. Egész nap mindig rá kell szólni, állandóan zárom a konyhát, mert mindig a hűtőben turkálna, meg a szekrényben. Bármit mondok szinte mindeg el engedi a füle mellett én meg nem tudom mit tegyek. Mindig mindent milliószor kell elmondani, aztán vagy csinálja vagy nem. Képtelen vagyok őt megnevelni, illetve magamat, hogy ne akadjak ki. Teljesen kudarcot vallottam, mint anya és ettől nagyon ki vagyok. Természetesen már többször meg is ütöttem, már veszi át, ha valami nem tetszik ő is ütni akar, meg hallom vissza, amit dühümben üvöltök. Félek, hogy már teljesen elrontottam szegényt, illetve, hogy mi lesz így belőle, tönkreteszem a gyerekkorát, de ő meg engem tesz teljesen tönkre. Nagyon boldogtalan vagyok. Van egy 11 hónapos húga is, nagyon félek, hogy vele is ez lesz. Ő már most akaratos, a nagy ennyi idősen még nem volt ilyen. Teljesen kétségbe vagyok esve, nem tudom, hogy mit tegyek.
A férjemre jobban hallgat, de ő ritkán van itthon, ő általában elvicceli a dolgokat, meg átveri, de én képtelen vagyok erre.
Itt több forgatkönyv van:
1. A kislánnyal van valamiféle fejlődési zavar, ami miatt a hagyományos módszerekkel nem lehet nevelni. (pl enyhe autizmus)
2. Nem jók a módszereid. Ezért nem vagy hatékony. Emiatt romlik az önbizalmad, az anyaképed.
3. Veled van valami oyan mentális probléma, ami folyamatos irritált hangulatot okoz. Erre reagál a kislány.
4. Mindkettőtökkel baj van. (fejlődési, pszichés)
A megoldás az, ha elmész olyan helyre, ahol ki tudják zárni a fejlődési zavart. (pl vadaskert).
Ha a kislány nem autista, akkor pszichológushoz célszerű fordulnotok. Vele együtt átbeszélni a nevelési módszereket, reakciókat, okokat, okozatot. Emellett ő a kislánnyal párhuzamosan terápiát végez.
Te pedig elmész felnőtt szakos szakemberhez és beválalsz egy pszichoterápiát magadon.
Még egyszer hangsúlyozom: első körben az organikus zavart ki kell zárni!
A gyereked azért nem fogad szót, mert nem tisztel téged. Tulajdonképpen semmibe sem vesz. Nem tisztel, mert éri, hogy nem szereted, és eleged van belőle.
Nem a gyerek a hibás, és nem a gyerek viselkedik rosszul, hanem te. Nem más, mint a viselkedésed tükre.
Fél tőled, hiszen kiabálsz vele, és ütöd őt. A megoldás pedig egy nyugodt, kedves, határozott, szerető anya. Mondd, te tudnál szeretni olyasvalakit, aki üt téged, és állandóan csak kiabál veled? Szót fogadnál neki?
21-es vagyok, ismét!
Szerintem most hagyd abba a kommentek olvasását!
Kaptál szerintem rengeteg jó tanácsot. Gondold végig, hogy milyen a gyereked, mit szeretnél elérni(vele).És csináld úgy! Mindenki máshogy neveli a gyerekét, mert mindenki más típus. A szülő is, meg a gyerek is.
Így megint csak az lesz, hogy kipróbálsz egy-két napig mindenféle módszert,amit leírtunk, és feladod.
Következetesség 0. A gyerek meg csak azt fogja érezni belőle, hogy egyszer ordít, egyszer sarokba állít, egyszer megüt. És nem fogja a lényeget megérteni, Te pedig tiszta ideg leszel.
Tiszta jószándékból írom, hogy keress fel egy pszichológust, vagy vidd a nevelésibe. Semmibe nem kerül.
Remélem boldogulsz majd.
Három évesen még kicsi hozzá, hogy beszéddel irányítsd. A rossz helyről el lehet vinni, lehet "elbolondítani" valahol távolabb egy érdekes programmal. Hidd el, sokan írták már, szuper antennáik vannak. A Te zaklatottságod, görcsös félelmed tükörképe az ő dacossága.
Ne szól hozzá soha a távolból (nekik a 2 méter is az). Menj oda hozzá, hajolj, guggolj le, merj kedves lenni. A határozottság nem jelent gorombaságot, vagy kiabálást.
Keress olyan anyatársat a környezetedben, akinek megy ez, és lesd el tőle, hogy csinálja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!